Korábbi számaink:
Zala megye csaknem 3800 négyzetkilométernyi ékszerdoboz, tele ezernyi titokkal és kinccsel, a természet és a teremtő ember alkotásaival. Közülük sok jó ismerősünk, ám akadnak olyanok is, amelyek mindmáig rejtve maradtak előttünk.
Néhány évvel ezelőtt a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, a Zalai Megyei Önkormányzat és a helyi média arra buzdította a zalaiakat, illetve mindazokat, akik számára kedves a megye, hogy készítsenek közösen leltárt a kincseikről, s találják meg együtt Zala megye hét csodáját. Íme a szavazás eredménye…
Megjelent a Zala megye magazinunk!
Mányoki Attila köszöntője
Zala megyei kitekintő
Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el, székhelye Zalaegerszeg, megyei jogú városa pedig Nagykanizsa. A két nagy tájegységet, a Zalai-dombságot és a Keszthelyi hegységet magában foglaló megye Horvátországgal, Szlovéniával, továbbá Vas-, Veszprém- és Somogy megyével határos.
E területet a magyarok honfoglalása során Bulcsú vezér törzse szállta meg. Később, a Szent István által alapított, a mainál jóval nagyobb, a Balaton-felvidéket és a Muraközt is magáénak tudó királyi vármegye első székhelye Kolon volt. A 11. század végén az akkori várispán „hivatalául” Zalavárt választotta, s így lett a megye neve is Zala.
Az aprófalvas településszerkezetű megye az ország területének mintegy négy százalékát adja, míg lakóinak száma közel 300 ezer, népsűrűsége pedig az országos átlagnál kisebb, 83 fő/km². A települések kialakulásában komoly szerepe volt a domborzati és az éghajlati viszonyoknak.
Jóllehet Zalát sokan a hazai ipar fekete bárányának tartják, azért a Zalakerámia vagy a Pannontej neve mindenki számára ismerősen cseng. De gazdasági szempontból szintén jelentős a balatoni halászat és a kis-balatoni nád, amely keresett exportáru. A kőolajkutatás évtizedei múltán jó néhány meddő olajkút található a megyében, amelyek többsége viszont alkalmas a termálvíz kitermelésére. Nem véletlen tehát, hogy idegenforgalmi szempontból igen jelentős gyógyfürdők találhatók a megyében, mások mellett Zalakaroson, Lentiben és Kehidakustányban.
Zala megye idegenforgalmi szempontból két turisztikai régióhoz, a Nyugat-Dunántúlihoz
és a balatonihoz tartozik. Legfontosabb területe Keszthely és a Balaton mintegy 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. Mindezeken túl a megye fő turisztikai vonzerejét az érintetlen természeti szépségek sora, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelenti.
Zala megye csaknem 3800 négyzetkilométernyi ékszerdoboz, tele ezernyi titokkal és kinccsel, a természet és a teremtő ember alkotásaival. Közülük sok jó ismerősünk, ám akadnak olyanok is, amelyek mindmáig rejtve maradtak előttünk.
Néhány évvel ezelőtt a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, a Zalai Megyei Önkormányzat és a helyi média arra buzdította a zalaiakat, illetve mindazokat, akik számára kedves a megye, hogy készítsenek közösen leltárt a kincseikről, s találják meg együtt Zala megye hét csodáját. Íme a szavazás eredménye…
Zala megye hét ember alkotta csodája:
1 A becsehely-polai műemléktemplom
2 Az egervári várkastély
3 A keszthelyi Festetics-kastély
4 A Szent Anna-körtemplom Kallósdon
5 A Göcseji Falumúzeum
6 A nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb
7 A zalaszántói sztúpa
Zala megye hét természeti csodája:
1 A bödei energiadomb
2 A Keszthelyi-öböl
3 A cserszegtomaji kútbarlang
4 A Hévízi-tó
5 A Kovácsi-hegy bazaltfolyosója
6 A Kis-Balaton
7 A zalaegerszegi Azáleás-völgy
