Pest megye Magyarország középső részén található. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.
Domborzata változatos, hegység és dombság éppúgy megtalálható itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m).
A Duna magyarországi szakaszának mintegy a negyede Pest megye területén folyik. A megye további nagyobb folyóvizei az Ipoly, a Galga és a Tápió.
A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók élnek, a Börzsönyben muflon is előfordul. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.
A természetvédelmi területek közül a megyében található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.
Pest megyének 54 városa van. A megyében egymillió háromszázezer ember él.
Forrás: Wikipédia
Pest megye címere
Pest megye címerében egy ovális, álló pajzs kék mezejében zöld hármashalom iker dombjain jobb lábával előre lépő, jobbra forduló, vörössel fegyverzett, kétfarkú (kettős farkbojtú) aranyoroszlán ágaskodik. Jobb mellső mancsával háromágú, nyitott, arany leveleskoronát, baljában kereszttel díszített arany országalmát tart. A pajzsot ívelt és örvénylő indafonatokból álló, jobbról és balról egy-egy vörössel fegyverzett griff-főt, oromdíszként lótuszpalmettát mintázó aranyráma fogja körül.
A címer értelmezése szinte a kezdetektől vitatott. Egyesek a rajzolat eredetét a Wesselényi-címer aranykoronás, felső testében jobbra néző oroszlánt ábrázoló, mancsaival három szál rózsát maga elé tartó kígyójára vezették vissza, mások a nádornak a koronázási ceremóniákon betöltött szerepével magyarázták. Egy leírás szerint pedig “koronás oroszlán Magyarország hármashalma vagy sziklás csúcsai felett hátsó lábaival lép, mellső jobbjában koronát, baljában keresztes arany országalmát tart előre”. (Megjegyzendő, hogy már a hozzá mellékelt ábrán sem koronás az oroszlán, a le nem írt barokk rámán viszont sasok szerepelnek.)
Forrás: www.nemzetijelkepek.hu
Illényi Katica beköszöntője
Budapesten születtem, de jelenleg Budakeszin élek, amit végtelenül szeretek! Óriási érték, hogy itt szinte harapni lehet a levegőt, olyan friss. A fővárosi ember sokszor órákat utazik azért, hogy ilyen környezetben tölthessen egy kis időt.
Mi csak felhúzzuk a bakancsot, és irány a Normafa vagy Makkosmária, a kedves búcsújáróhely.
A háztól húsz méterre kezdődik az erdő. Gyakran besétálok a fák közé. Leülök egy padra, vagy a hátamra fekszem, és csak bámulom alulról a faleveleket: különleges látvány! Pár perc után befogad az erdő, és figyelmes leszek olyan neszekre, hangokra is, amelyek korábban nem tűntek fel. Szép őszi napokon még azt is lehet hallani, ahogyan egy-egy levél elválik az ágról…
Az életem egy része persze Budapesthez köt, és az utazás sajnos elég sok időt vesz igénybe. Emiatt egy picit „remete” lettem, kevesebbszer mozdulok ki otthonról, amire a barátaim panaszkodnak is. De hát valamit valamiért. A közlekedés egyébként kifejezetten jó, az autópálya is közel van, Győrbe a Filharmonikusokhoz szinte hamarabb eljutok, mint a Mamához Rákosfalvára.
Egyébként pedig az ember élete folytonos változás. Sosem lehet tudni, hogy néhány év múlva nem lakom-e máshol, mondjuk, egy másik Pest megyei településen, új emberek között, új tájakban gyönyörködve.
Ismerjék meg Önök is Pest megyét! Szeretettel ajánlom!
Illényi Katica
Liszt-, Artisjus- és eMeRton-díjas hegedűművész
Illényi Katica köszöntője
Tudta-e, hogy Illényi Katica hegedűművésznő Pest megyében él, és olykor a lakóhelyéhez közeli erdőben jógázik? Tudta-e, hogy Szent Gellért, az első magyar vértanú Diósdon mutatta be utolsó miséjét? Tudta-e, hogy Pest megyében egymillió háromszázezer ember él?
A Pest megye magazinunkban további érdekességeket talál a megyéről. Az is kiderül, milyen nehézségekkel küzdenek a megye települései, valamint hogy hol milyen fejlesztések zajlanak, és hol milyen rendezvényekkel várják az odalátogatókat.
Megjelent a Magyar Nemzet március 20-i
előfizetői számaiban! A magazin itt megrendelhető.
Interjú a friss Kossuth-díjas Mőcsényi Mihállyal |
Aki véletlenül lett tájépítész
Éppen most kapott Kossuth-díjat, amit a kimagasló művészeti-alkotói teljesítményért adományoznak oda. Korábban Széchenyi-díjban is részesült (kevesen büszkélkedhetnek mindkettővel!), ami a legrangosabb állami tudományos elismerés. Mint mondja, ez jól szimbolizálja azt is, ami a táj lényege: egyaránt tartozik a tudomány és a művészet diszciplínái közé. Mőcsényi Mihállyal újbudai lakásában találkozunk. Miközben mesél, ránk esteledik, kifogy a tollamból a tinta, és megismerek egy rendkívüli életutat. Bővebben»
Mőcsényi Mihály életrajza dióhéjban
Kossuth- és Széchenyi-díjas kertészmérnök, tájépítész, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója. Bővebben»
Pest megye felkészült az új ciklusra
Pest megye és a főváros kapcsolata ma már aktív, együttműködő. Mint Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke mondja, szükség is van az összefogásra, hiszen csak a közös fejlesztéseknek van értelme. A megye települései és a helyi vállalkozások is partnernek bizonyulnak.
Bővebben»
Szemléletváltás a Pest megyei közigazgatásban
A közigazgatás háromlépcsős átalakítása Pest megyében is gőzerővel zajlik. Tarnai Richárd kormánymegbízott úgy látja, az állampolgárok elégedettek az ügyintézés minőségével, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ő és a kollégái hátradőlhetnek. A kormánymegbízott többek között azt is elvárja a hivatalnokoktól, hogy kedvesek legyenek.
Bővebben»
Göd egyaránt kellemes lakó- és üdülőhely
Stabil pénzügyi helyzet, folyamatos fejlődés, magas színvonalú közszolgáltatások és nyugodt közhangulat jellemzi a fővárostól mindössze 25 kilométerre északra fekvő kisvárost. Mint Markó József polgármester büszkén mondja, Göd az idén ünnepli városi rangra emelkedésének 15. évfordulóját.
Bővebben»
Kisvárosias kényelem jellemzi Dunavarsányt
A városvezetés szeretné, ha a dunavarsányaik jól éreznék magukat a városukban. Az elmúlt években impozáns beruházások segítségével igyekeztek lépést tartani a lakosságszám növekedésével. Bóna Zoltán polgármester büszke a városára, amely az idén éppen tízéves.
Bővebben»
Gyál egy dinamikusan fejlődő kertváros
Gyál, a főváros délkeleti határában fekvő, kertvárosias jellegű település a rendszerváltoztatást követően hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az 1997 óta városi ranggal rendelkező településen 2010-re kiépült a teljes infrastruktúra, az összes utcát szilárd burkolattal látták el, és az igénybe vehető szolgáltatások köre is megsokszorozódott. Az elmúlt négy évben új kihívásokkal kellett szembenézni, de a városvezetők felkészültségének köszönhetően ezekkel is sikerült megbirkózni.
Bővebben»
Kistarcsa, az élhető kisváros
Kistarcsa sokáig tipikus agglomerációs „alvóváros” volt. Mint Solymosi Sándor polgármester mondja, a rendszerváltozás óta küzdenek azért, hogy ez megváltozzon, és Kistarcsa egy élhető, szerethető kisváros legyen. Sokaknak az egykori internálótábor jut eszébe a városról: a polgármester nagy álma, hogy méltó emlékhelyet alakítson ki.
Bővebben»
A Kiskunság kapujában vár Kiskunlacháza
A két települést, amelyből Kiskunlacháza létrejött, már a XIII-XIV. században említik az oklevelek. A jelenleg kilencezer lakosú nagyközség a Kiskunság legészakibb települése, amely ma is őrzi a kun hagyományokat. Dr. Répás József polgármester büszke a dolgos és kreatív lacháziakra. A helyiek szorgalmának és a lendületes városvezetésnek köszönhetően Kiskunlacháza rohamosan fejlődik.
Bővebben»
Gödöllő, a sportfellegvár
Az elmúlt időszakban Gödöllő a sport kapcsán is szerepelt a híradásokban. Mint Gémesi György polgármester mondja, nemcsak a hagyományosan itt megrendezett kardvívó BEK-ről vagy a női röplabda-bajnokságban érdekelt TEVA-GRC-ről van szó, hanem arról is, hogy a tervek szerint uszoda épül a városban.
Bővebben»
Ahol Sisi otthon érezte magát…
Hazánk kiemelkedő műemléke, a folyamatosan megújuló Gödöllői Királyi Kastély a sokszínűség szimbóluma. Olyan közeg, ahol békében megfér egymás mellett a kulturális, a turisztikai és a protokolláris funkció, – s mindez családbarát szolgáltatásokkal kiegészítve. Mint Gönczi Tibor ügyvezető igazgató mondja, a kastélyegyüttes felújítása a 90-es évek elején kezdődött, s kapuinak 1996-os megnyitása óta a világ csaknem minden tájáról fogadja látogatóit.
Bővebben»
Büszke lehet a helyiek összefogására Csömör
Mindössze egy kilométerre a fővárostól, a XVI. kerület határán fekszik Csömör, melynek erdei, dombjai, patakpartja és horgásztava, úgynevezett „zsákfalu” jellege (nincs átmenő forgalma) kellemes természeti környezet. Számos egyesülete, önkéntes csoportja, aktív egyházi gyülekezetei és kiemelkedően gazdag kulturális, közösségi és sportprogramjai pezsgő társadalmi életet biztosítanak az itt élők számára. Az önkormányzat ezekre az „adottságokra” alapozza fejlesztéseit, melyekről Fábri István polgármesterrel beszélgettünk. Bővebben»
CBA: a magyar sikertörténet folytatódik
A CBA, a magyar üzletlánc több mint húsz éve írja sikertörténetét. Jelenleg több mint háromezer üzlet tartozik a kötelékébe. Ezek mindegyikében minőségi, és ha lehet, hazai termékekkel találkozhat a vásárló. A CBA filozófiájáról, történetéről és terveiről Fodor Attila kommunikációs igazgatót kérdeztük. Bővebben»
Dunaharaszti, az élettől lüktető, lendületes város
Az országon végigsöprő gazdasági válságot Dunaharaszti is megérezte, de jóval kisebb mértékben, mint az önkormányzatok többsége – tudtuk meg dr. Szalay Lászlótól, a város polgármesterétől, aki immár tizenkét éve vezeti a települést. Ez – többek között – a helyben működő cégek számára kedvező vállalkozási környezetnek is köszönhető. Bővebben»
Wigner Jenő és a gödi Wigner-villa
Eklektikus stílusú nyaraló-villa. Eredetileg Tost belügyminiszter nyaralójaként épült, majd 1917-ben Wigner Antal bőrgyáros (Wigner Jenő, a híres Nobel-díjas fizikus apja) vásárolta meg. A tudós sok nyarat töltött itt. A kertben 2006-ban avatták fel emlékszobrát. A villa kertjében dísznövények és több idős feketefenyő található. Ma a Piarista Szakiskola egyik épülete. Bővebben»
Szent Gellért és Diósd
Egy legenda szerint Szent Imre herceg nevelője, Gellért – még vértanúsága előtt – Diósdon mutatta be utolsó miséjét. Az ő emlékét őrzi a védett barokk műemlék Szent Gellért-kápolna, amelyet Illésházy János földbirtokos emeltetett 1772-ben a szeplőtelen fogantatás tiszteletére. A kápolna mintegy száz évvel ezelőtt kapta a Szent Gellért nevet. Bővebben»
A Pest megyei fotópályázat nyertes fotója
Pest megyei fotópályázatunk nyertese Petrovics Péter lett, Solymári sejtelem című képével. A fotó a 2014. március 20-ai Pest megye magazinunk 3. oldalán is látható. Bővebben»
A kistarcsai internálótábor története
A volt kistarcsai internálótábor az 1900-as évek elején épült, mint a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. lakótelepe. A dolgozók a falutól elkülönítve, külön kolóniában laktak, amely szolgáltatási és infrastrukturális szinten önellátó volt. A lakótelepen belül megoldották az iskolai ellátást; postát, klubházat, élelmiszer-üzletet, könyvtárt, és óvodát üzemeltettek. A lakóépületek kb. 25 méter hosszúak, 15 méter szélesek voltak. Egy földszintes épületben négy lakást alakítottak ki, külön udvarral, keresztben-hosszában elválasztva. A vizet Kerepes területéről szivattyúzták a telepre. Egy ilyen lakásban született Simándy József, a híres operaénekes is 1916. szeptember 18-án. Bővebben»
A toborzó Kossuth Lajos Cegléden
Kossuth Lajos 1848 őszén toborzó körútra indult, hogy fegyverbe hívja az országot. Útjának első állomása Cegléd volt, ahol „gyújtó hatású” beszédet mondott. Bővebben»
Érd egy sikerre ítélt város
Érd az utóbbi évek egyik legeredményesebben pályázó városa volt. Ez meg is látszik, hiszen olyan fejlesztéseket tudtak végrehajtani, amelyek többek között az oktatásra, a kultúrára és a közlekedésre is hatással vannak. T. Mészáros András polgármester foglalta össze a legfontosabb eredményeket. Bővebben»
Újhartyán – egy város, vidéki hagyományokkal
Újhartyán, a sváb gyökerekkel rendelkező település tavaly városi rangot kapott. Schulcz József polgármester büszke erre, de azt is hangsúlyozza, hogy nem vágynak a „felhőkarcolós” városi életmódra, inkább őrzik vidéki-falusias hagyományaikat. Bővebben»
Üllő nagy büszkesége az új városháza
Üllő lakossága folyamatosan növekszik, a városban pedig újabb és újabb fejlesztések biztosítják az egyre jobb életkörülményeket. Tavaly ráadásul átadták az új városházát, amely nemcsak a hivataloknak ad otthont, de rendezvényhelyszínként is funkcionál. Bővebben»
Diósd város lakossága folyamatosan növekszik
Diósd tavaly városi rangot kapott, amire Spéth Géza polgármester nagyon büszke. Mint mondja, a lakosság folyamatosan növekszik, és annak ellenére, hogy a munka miatt sokan ingáznak Budapestre, Diósd mégsem csupán „alvóváros”. Bővebben»
Csökkent Pest megyében az álláskeresők száma
Biztató Pest megyében az ipari beruházások növekedése és több feldolgozóipari ágazat teljesítménye is. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a megyében csökkent a munkanélküliség.
Bővebben»
Nőttek Pest megyében az ipari beruházások
Pest megye gazdaságára az elmúlt három évben folyamatosan jellemző volt a kedvező és kedvezőtlen hírek váltakozása. Ám a KSH adatai szerint biztató az ipari beruházások növekedése.
Bővebben»
Támogatás a
Pest megyei településeknek
Magasabb támogatást kaphat több Pest megyei település. Többek között ez derült ki április elején Gyálon, ahol soron következő gazdasági fórumát tartotta Pest Megye Önkormányzata.
Bővebben»