Köszöntő
A Nógrád megyei látogatáshoz és a Nógrád megyei anyagaink olvasásához Snétberger Ferenc Kossuth-díjas gitárművész teremt kedvet.
Kedves Olvasó!
Salgótarjánban születtem, és egészen húszéves koromig ott éltem. Akkor felkerültem Budapestre, de minden hétvégén hazajártam, mert nagyon hiányzott a család és az otthon. Apám a Salgó presszóban gitározott, és szombat esténként mindig együtt zenéltünk. Már hosszú évek óta Berlinben élek, és az elfoglaltságaim miatt sajnos nagyon ritkán járok Magyarországon, akkor is a leginkább csak Budapesten. Most éppen egy hatalmas budapesti koncertre készülök, amelyet június 13-án tartunk. De az idei nyár igazán különleges lesz, mert június 5-én végre Salgótarjánba is eljutok egy fellépés erejéig. A szülővárosában egy művész mindig különleges érzésekkel játszik, jobban izgul. Egy ilyen koncert után rendszerint a régi ismerősök is odajönnek, váltunk néhány szót, és a régi nevemen, Tominak szólítanak: sehol máshol a világon nem hívnak így. Ilyenkor felelevenedik bennem minden régi emlék, például a gyönyörű nógrádi tájak. Mennyire szerettem gyerekkoromban kirándulni, mennyi időt töltöttem a Karancs-hegyen, Pécskő-hegyen, és mennyit horgásztam a folyókban! Azóta biztosan sok minden megváltozott, de az én szívemben még úgy él a táj, mint ahogyan gyerekkoromban láttam. És azok a jó nógrádi ételek! Nem jártunk mi étterembe, nem engedhettük meg magunknak. De édesanyám csodálatosan főzött. Milyen régen is ettem már egy jó kis sztrapacskát… Ismerjék meg önök is Nógrád megyét: a tájait, a várait, az ételeit és a vendégszerető lakóit!
Snétberger Ferenc
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjének ésLovagkeresztjének birtokosa
Nógrád megye
Nógrád megye az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves, délnyugatról pedig Pest megye határolják. Megyeszékhelye Salgótarján. A megye területe 2544 km², amely az ország területének mindössze 2,7 százaléka, s ezzel Nógrád a második legkisebb területű megye.
Nógrád megye Magyarország északi részén fekszik. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Észak felől Szlovákiával határos. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.
A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, s a falvak nagyrészt a völgyekben húzódnak meg. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék.
A megye két legmagasabb pontja a Mátrában található 946 méter magas Piszkéstető, valamint a Börzsönyben fekvő Csóványos (938 m), amely Pest megye határán helyezkedik el. A megye legalacsonyabb pontja az Ipoly mentén található a szlovák–magyar határnál, Parassapuszta környékén.
A megye területének 40,3 százaléka erdővel borított, ami Magyarország erdeinek 18 százalékát teszi ki. A leggyakoribb fafajták a tölgy, a bükk, az akác és a gyertyán. A Cserhát-hegység a nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, amelyek mára megritkultak, eltűntek.
A megye területének közel 7,5 százaléka élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent.
A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István építtette. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42 százalékát) elveszítette, amely 1918-tól Csehszlovákia területéhez tartozott. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével, Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.
A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozó települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták, és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában is. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták, és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.
Forrás: www.wikipedia.hu
Kubinyi Júlia köszöntője
Vár Nógrád megye!
Amilyen kicsi, olyan sok értékkel büszkélkedhet Nógrád megye, legyen szó a természeti vagy az épített kincsekről, eseménydús történelme emlékeiről vagy a néphagyományokról.
A Cserhát szelíd lankái, a Zagyva völgye, a vulkáni maradványok, a távolban pedig a Tátra gerince… Nem csoda, hogy sok, a hajszolt élettől megfáradt ember keres és talál itt menedéket – alig egyórányira Budapesttől.
Nógrád megyében életre kel a történelem. Meglepően sok vár és várrom őrzi a múltat, gondoljunk csak Salgó, Drégely vagy Szanda várára.
Szécsényben átérezhetjük az 1705-ös országgyűlés izgalmát, Hollókő több mint százéves házaiba bepillantva pedig megtudhatjuk, hogyan éltek elődeink.
Nógrád megye „Palócország fővárosa”, ahol szívükben őrzik a palóc gyökereket, óvják a palóc nyelvjárást és hordják a népviseletet – ezek akár településről településre is különböznek egymástól!
Nógrád olyan nagyságok szülőhelye vagy kedvelt országrésze, mint Mikszáth Kálmán, Madách Imre vagy Szabó Lőrinc.
A Szlovákiával közös határ még különlegesebbé teszi Nógrád megyét. És magas politika ide vagy oda, a helyiek jó viszonyt ápolnak a novohradiakkal – hiszen ugyanolyan „jó palócok” ők is, és a finom palóclevest, a káposztalevest vagy a sztrapacskát ugyanúgy szeretik a határ innenső és a túlsó oldalán…
A Magyar Nemzet 2014. április 18-ai előfizetői számaiban található Nógrád megye magazinból még többet megtudhat Nógrád megyéről!
A magazin itt megrendelhető.
Irány a Börzsöny, a Cserhát, a Naszály!
Budapesthez közel, a Duna bal partján, egészen Somoskőig az Ipoly Erdő Zrt. által kezelt erdőkben ezer csoda vár ránk.
Bővebben»
Pásztó és a természet
Mint Sisák Imre polgármester mondja, a városvezetés igen sokat tesz a környezetvédelemért.
Bővebben»
Pásztó a Mátra nyugati kapuja, 1000 éves múlttal
Pásztó több mint hatszáz éve város, de történelme ezer évre tekint vissza. A dinamikusan fejlődő települést a Mátra nyugati kapujaként emlegetik, de a bencések és a ciszterciek, valamint „a jó palócok” városának is nevezik. Sisák Imre polgármester azonban nemcsak a múltba, hanem a jövőbe is tekint, hanem számos megvalósításra váró tervvel rendelkezik.
Bővebben»
Kalandozások Diósjenőn és környékén
Az Ipoly Erdő Zrt. által kezelt erdőkben ezer csodálatos túralehetőség vár ránk. Érdemes meglátogatnunk Katalinpusztát, majd kipróbálnunk a Királyréti Erdei Vasutat, majd célba venni Diósjenőt.
Bővebben»
Kisvasúttal a Börzsönyben
A saját döntésünk, hogy a Börzsönyt milyen úton közelítjük meg, de semmiképpen sem érdemes kihagynunk a Királyréti Erdei Vasutat (elérhető a Budapest–Szob vasútvonalon is), ami Kismarosról visz fel Királyrétre, ahonnan gyalogosan érdemes tovább indulni.
Bővebben»
Hol szálljunk meg a börzsönyi kirándulások alkalmával?
Az Ipoly Erdő által kezelt erdőkben rengeteg kincsre lelhetünk túráink során. Ott vannak a katalinpusztai tanösvények, az erdei iskola, a nagyvad-kifutók, később felszállhatunk a Királyréti Erdei Vasútra, kalandozhatunk a börzsönyi erdőtörténeti tanösvényen, de Diósjenőn is szórakozhatunk az erdészet melletti parkban.
Bővebben»
A bányaipari múlttal bíró Salgótarján a tudásalapú jövő felé tart
A nógrádi megyeszékhely már nem az a bányaváros, mint aminek korábban számított, hanem egy tudásalapú iparra épülő, a fiataljaira odafigyelő, izgalmas város. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester joggal büszke a városára.
Bővebben»
A Novohrad-Nógrádgeopark
Számtalan értéke mellett Nógrád megye (és a szomszédos szlovák terület) egy geoparkkal is büszkélkedhet. Lóska János, a Novohrad – Nógrád Geopark Nonprofit Kft. ügyvezető elnöke foglalta össze, hogy mit is kell tudnunk a geoparkokról és a nógrádi geoparkról.
Bővebben»
Salgótarján eredményesen küzd a munkanélküliség ellen
A nógrádi megyeszékhely polgármestere,Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester arra a legbüszkébb, hogy az utóbbi években a korábbinak a felére sikerült csökkenteni a munkanélküliséget.
Bővebben»
Fotós és lovas programok a geoparkban
Nógrád megyegyönyörű geoparkjacsatlakozott Európa és a világ geoprakjainak hálózatához. Ám mint Lóska János, a Novohrad – Nógrád Geopark Nonprofit Kft. ügyvezető elnöke mondja, ők arra is törekszenek, hogy kitűnjenek a világ geoparkjai közül: erre kiválóan alkalmas a lovas turizmus és a különleges fotós programok.
Bővebben»
Salgótarján a turistákat is várja
A nógrádi megyeszékhely ma már a turisták számára is vonzó látványosságokat kínáló, izgalmas, zöld város. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester beszélt a turisztikai fejlesztésekről.
Bővebben»
Salgótarján büszke a Zenthe Ferenc Színházra
2012-ig Nógrád volt az egyetlen megye, Salgótarján pedig az egyetlen megyeszékhely, amely nem rendelkezett saját színházzal. Mára azonban a város jelentős intézményévé vált a Zenthe Ferenc Színház, amelyet a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. működtet. Mint Simon Lajos igazgató mondja, a névválasztáson nem törték sokat a fejüket: egyértelmű volt, hogy a salgóbányai születésű Nemzet Színésze legyen a névadó.
Bővebben»
Kályháiról és tűzhelyeiről híres a Wamsler
Szinte nincs olyan háztartás Magyarországon, amelyben ne lenne legalább egy olyan kályha, tűzhely vagy kandalló, amelyet a Wamsler, illetve valamelyik elődje gyártott. Az immár több mint 120 éves Wamsler vezérigazgatója, Tölgyesiné Szamosi Andrea szerint a hosszú távú siker titka a magas színvonal és a folyamatos fejlődés.
Bővebben»
Salgó Vagyon: a közös értékek őrzője
A Salgó Vagyon Kft. a jogelődjeit is tekintve immár 65 éve végzi a Salgótarján vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatait. Tatár Csaba ügyvezető igazgató foglalta össze a cég előtt álló új kihívásokat és fogalmazta meg a vállalat misszióját.
Bővebben»
A gyönyörű Nógrád megye egy külön világ
Nógrád megye sajátos helyzetben van a viszonylag kis területe és az aprófalvas településszerkezete okán. Mint dr. Szabó Sándor kormánymegbízott mondja, ez nem könnyíti meg a közigazgatás szervezését, ám ennek ellenére az államigazgatási reform Nógrád megyében is szépen halad.
Bővebben»
Balassagyarmat történelme
Balassagyarmat kedvező fekvésének köszönhetően már jóval a honfoglalás előtt lakott hely volt. A vidéken már a rómaiak idején fontos útvonalak futottak át, melyek Pannóniát az északi és keleti területekkel kötötték össze. A középkorban ilyen fontos útvonalnak számított az Ipoly völgyében a Kassa-Visegrád, majd budai út. Az Ipoly folyó átkelésre alkalmas helyei így természetes forgalmi csomópontoknak számítottak. Ezt a lehetőséget, mint medenceközpontnak Balassagyarmatnak sikerült a legjobban kihasználni.Bővebben»
Szabó Lőrinc és Balassagyarmat
Szabó Lőrinc gyermekkorában, 1905 és 1909 között élt Balassagyarmaton, amikor odahelyezték mozdonyvezető édesapját. A költő „Tündérvárosként” emlékezett gyermekkora városára.
Bővebben»
