A Fürdőszövetség májusi tisztújító közgyűlésén a tagok Czeglédi Gyulát választották meg ügyvezető elnöknek. A hajdúszoboszlói fürdőigazgató igen sok tapasztalattal rendelkezik a szakmában. Mint mondja, a szövetség előtt rengeteg tennivaló áll, különösen ami a szolgáltatások fejlesztését, a fürdők piaci jelenlétének erősítését, a kutatás-fejlesztést és a szakmai kapcsolatok ápolását illeti.
A magyar fürdőkben adott a szép környezetben való pihenés és gyógyulás lehetősége
– Hogyan látja a fürdők helyzetét?
– Az elmúlt évtizedben nagyon sok új fürdő jött létre az országban, és rengeteg régi fürdő újult meg. Ezek a fürdők új, modern, európai értelemben is figyelemre méltó kapacitásokat hordoznak magukban. Ha a fürdőkben rejlő lehetőségeket hasznosítani akarjuk – márpedig igen –, akkor fontos a bel- és a külföldi piaci jelenlét is. Úgy érzem, a Fürdőszövetségnek ez lehet az egyik legfontosabb feladata: úgy pozicionálni a magyarországi fürdőket, hogy egyre több turista érkezzen hozzánk, és egyre többen vegyék igénybe ezt a kincset, ami Magyarországon rendelkezésre áll: szerezzenek élményeket és gyógyuljanak a termálvízre alapozott épített környezetben. A cél az, hogy minél többen vegyék igénybe a különböző gyógy-, wellness-, élmény- és rekreációs szolgáltatásokat.
– Hogyan lehetne növelni a szolgáltatásokat igénybe vevők számát?
– Véleményem szerint erősíteni kell a belföldi turizmus élénkítésére vonatkozó aktivitást. Elsősorban a SZÉP kártyára gondolok. Úgy vélem, érdemes lenne szélesíteni azok körét, akik igénybe vehetik a SZÉP kártyát. Gondoljunk csak a pedagógusokra vagy az orvosokra, akik munkájuk nagy részét jelentősebb fizikai aktivitás nélkül, zárt falak között végzik: természetes igényük lehet a szép környezetben való pihenés, feltöltődés. A közszféra alkalmazottaira éppúgy gondolok, mint a versenyszférában foglalkoztatottakra. Ma az adatok azt mutatják, hogy a SZÉP kártya segítségével elköltött összeg jelentősebb része a vendéglátásban hasznosul. Azt persze nem tudjuk pontosan, hogy ezek az alkalmak egy-egy nyaraláshoz kapcsolódnak-e, vagy csupán egy hétköznapi éttermi vacsorához. Azt gondolom, hogy szükség lenne az üdülés, a nyaralás ösztönzésére: ezen a területen még sok a tennivalónk.
– Mit gondol a külföldi turisták felé való nyitásról?
– A csodálatos magyarországi fürdők – ahogyan azt az ezredforduló tájékán az I. Széchenyi Tervben hangsúlyoztuk is – alkalmasak arra, hogy Európából olyan turistákat vonzzanak, akik gyógyulni vágynak. Matolcsy György korábbi gazdasági miniszter szavaira utalnék, aki azt mondta: a fürdők felépülése után legalább annyi pénzt kell a piacra való bevezetésükre, a pozicionálásra fordítani, mint amennyibe a felépítésük került. Nagy szükség van gyógyhelyi fejlesztésekre, s a különböző szolgáltatási csomagok kialakítására. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy a nemzetpolitikai koncepció stratégiájában az egészségturizmus ugyanolyan hangsúllyal szerepeljen, mint a Budapest–Balaton tengely. Az épített fürdők olyan különleges értéket képviselnek, amely külföldön is eladható. De ehhez megalapozott kutatásra és fejlesztésre is szükség van.
– Milyennek látja a kutatás-fejlesztés szintjét?
– Azt gondolom, hogy nem elég, ha gyógyhatású szolgáltatásokat nyújtunk: igazolni is kell tudnunk ezt a gyógyhatást. Ehhez pedig sok kutatásra és fejlesztésre van szükség. Egyesek azt mondják, Magyarországon nincsenek is a gyógyhatásra vonatkozó kutatások, kísérletek. Dehogynem! Nagyon is sok orvosi vizsgálat folyik, csak éppen ezek folyamata és eredményei nincsenek kellőképpen közzétéve, lefordítva és publikálva. Úgy érzem, a Fürdőszövetségnek ez is fontos feladata lesz a közeljövőben. Első lépésként pedig fel kellene mérnünk, hogy mink van, hogy melyik fürdőnk miben speciális, hogy a különböző gyógyvizek egészségügyi hatása miben nyilvánul meg. Ha mindezt alaposan feltérképeznénk, sokat tehetnénk a népbetegségek megelőzéséért, ami mind egyéni, mind nemzetgazdasági szinten éreztetné jótékony hatását.
– Milyen kapcsolatokkal rendelkezik a Fürdőszövetség?
– Korábban nagyon jó kapcsolatokat ápoltunk a turizmusért felelős helyettes államtitkársággal. Szeretnénk tovább erősíteni ezt a szálat, ahogyan a Turizmus Zrt.-vel, valamint más bel- és külföldi partnereinkkel való kapcsolatunkat is.
Sok a feladatunk: nem fogunk unatkozni az elkövetkező négy évben.
2013. június
