A tartalomból:
– Nálunk minden megvan, ami hazánkban érték – vallja Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. »
– A megye a lehetőségek vonzásában van. Interjú Horváth László kormánymegbízottal. »
– Eger, a folyamatosan megújuló, vendégszeretetéről híres történelmi város. »
– Egy innovatív szellemi műhely, amely egyetemi rangra érett. Bemutatjuk az Eszerházy Károly Főiskolát. »
– Milliárdos fejlesztés a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetben. »
– Hatvan ígéretes jövő előtt áll, lakói mindig képesek újrakezdeni – a részletekről Szabó Zsolt polgármester beszél. »
– A régió alkalmazott kutatási központja, a Károly Róbert Főiskola Gyöngyösön. »
– Valaska József, az igazgatóság elnöke beszél a Mátrai Erőmű Zrt-éről, amely 40 éve állít elő villamos energiát hazai alapanyagból. »
– Demjéni Termál Völgy kiváló gyógyvízét hasznosítja a római hangulatot idéző Demjén Gyógyfürdő és Aquapark. »
– Csodás környezet, friss levegő, nyugalom. Ez Szilvásvárad. »
– Két különleges hangulatú szálloda, amelyek távoli vidékre repítik vendégeiket. A mesés Shiraz és a varázslatos Bambara »
Exkluzív
Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum megbízott igazgatójának köszöntője
A Heves megye magazin a Magyar Nemzet május 10-i előfizetői számaiban jelent meg. A magazin itt megrendelhető.
Heves megye az Északi-középhegység közepét és a hozzácsatlakozó alföldi peremet foglalja el a Tisza folyóig. Területe 3.630 km2, lakóinak száma 330.000 fõ. Székhelye Eger, 63.000 lakossal. Hét város található a megyében, ebbõl a tízezer fõnél nagyobb lakosságúak: Gyöngyös (37.000), Hatvan (24.000), Heves (11.000). A városokon kívül 111 község van a megyében.
Az alföld síkságából hirtelen kiemelkedõ vulkanikus Mátra hegység és a Bükk hegység nyugati része, továbbá a Mátra alja és a Bükk alja tartozik Heves megyéhez. Felszíni vízfolyásai közül a legjelentõsebbek az Eger, a Tarna, s kis darabon a Zagyva, melyek vizeit a Tisza gyûjti egybe. Forrásvizei között kénes és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban gyógyfürdõk épültek, napjainkban pedig ezek a gyógyturizmus alapjai.
Éghajlata, az alföldi részeket leszámítva, az országos átlagnál kissé hûvösebb és csapadékosabb, nem szélsõséges. A táj geológiája és természetes növénytakarója igen változatos. A Mátra hegység andezitbõl áll, a Mátra alja halomvidék. Alul molyhos tölgyes, a lejtõn gyertyános tölgyes, a hegytetõkön bükkös fejlõdött ki. A környéken a korai emberi kultúrák nyomai lelhetõk föl, a szilvásváradi Baradla barlangban az õsember jelenlétét is igazolja. A Tarna és az Eger patak völgye választja el a Mátrát és a Bükk hegységet.
A megye gazdaságában az elmúlt évtizedekben kb. egyforma arányt képviselt a bányászat, az ipar és a mezõgazdaság. A tulajdonreformmal összhangban folytatódott a kis és középvállalatok térnyesése.
A Mátra és a Bükk verõfényes déli lejtõin, a vulkáni kõzetek málladékain képzõdött jó talajon az egri történelmi borvidék, valamint több, igen híres bortermelõ régió alakult ki (Gyöngyös-Visonta, Debrõ). A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bõsége jó alapot ad a turizmus bizonyos ágainak. Eger városa önmagában is komplex idegenforgalmi vonzerõvel rendelkezõ helyiség, A zöld- és sport turizmust – vízi, hegyvidéki, nem utolsó sorban vadászati – kedvelõk télen-nyáron kedvezõ feltételeket találnak.
[wp_bannerize group=”container_bottom”]
