Minden területen fontos számunkra az összefogás, szoros együttműködésekkel eredményesebbek lehetünk – mondja Bebes István, Körmend újraválasztott polgármestere. Az önkormányzat éppen ezért továbbra is törekszik a szomszédos országokkal, a járás településeivel, a helyi civilszervezetekkel és a lakossággal való jó kapcsolat kialakítására.
– Milyenek Körmend és a térség adottságai?
– A Rába völgyében fekvő Körmend földrajzi elhelyezkedése kedvező, hiszen a város határában két nagy közlekedési útvonal fut össze, a 86-os út és a településen is áthaladó 8-as főút. Körmend fontos közlekedési csomópont, ami lehetőségeket teremt, de forgalmi nehézségeket is okoz a városnak. Sokkal több lehetőségünk lesz akkor, ha megépül az elkerülő út, illetve a gyorsforgalmi út egészen a határig. Ez majd katalizáló szerepet tölthet be, hiszen a befektetők szívesebben jelennek meg egy csomóponti térségben, azaz az úthálózat fejlesztése nyomán az ipari park is helyzetbe kerülhet. Az említett két út megépülésére jó esély van még ebben a kormányzati ciklusban. A térségben kialakult jármű- és mechatronikai központ számára is fontos ez a beruházás.
– Milyen a kapcsolat a térség településeivel és a szomszédos Ausztriával?
– Körmend Magyarország egyik legnagyobb járásának a központja. Magában foglalja a körmendi térség mellett az Őrség településeit is, így összesen negyvenhat község tartozik hozzá. Sikerült mindegyikükkel jó kapcsolatot kialakítanunk, nemcsak a közigazgatást illetően, hanem más területeken, így például a turisztika területén is. Ausztriával és Szlovéniával is együttműködésre törekszünk, építjük a kapcsolatainkat. Erre volt példa az öt esztendőn át tartó 24 város projekt, amelyben nyolc osztrák, kilenc szlovén és Körmenddel együtt hét magyar település dolgozott együtt. A kooperáció folytatásaként többoldalú szándék mutatkozik egy Európai Területi Társulás kialakítására, amely lehetőséget adna konkrét céllal történő együttműködésekre, például a kultúra, a közlekedés, a környezetvédelem, a munkahelyteremtés, a város- és vidékfejlesztés vagy éppen a turizmus területén, illetve az uniós források hatékony kiaknázására.
– Mit jelent a város számára a határközeliség?
– Bár a szomszédos Ausztriának van munkaerő-elszívó ereje, az itt élők elsősorban itthon akarnak dolgozni, tehát számunkra a munkahelyteremtés fontos feladat. Körmenden jelenleg valamivel három százalék felett van a munkanélküliség, ami körülbelül kétszázötven főt jelent. Az érintetteket bevonjuk a közmunkaprogramba, illetve igyekszünk átképzési lehetőségeket biztosítani számukra. Eredményre vezethet az önkormányzat vállalkozásoknak nyújtott munkahelyteremtő támogatása, továbbá a város fejlesztései is generálhatnak új munkahelyeket, sőt a turizmusfejlesztésben is van ilyen lehetőség.
– Milyen fejlesztések zajlottak az utóbbi években?
– Az előző ciklusban látványos eredményeket tudtunk elérni az intézmények, illetve a városképet meghatározó egyéb felújítások terén, ugyanakkor a város infrastruktúráját is fejlesztettük, vízminőség-javító projekt és egyes településrészeket érintő csatornázási munkák valósultak meg. Az elmúlt négy év eredményei között büszkén említhetem a GYSEV Zrt.-vel közösen megvalósított nagyszabású projekteket is, melynek egyik eredményeként a közelmúltban átadhattuk Körmend intermodális, közösségi közlekedési rendszerét, amely mintaprojekt lett. A milliárd forint feletti beruházásokban végig szorosan együttműködött az önkormányzat, a vasúttársaság és a Vasi Volán Zrt. A városvezetés az ehhez hasonló együttműködésekre a jövőben is nagy hangsúlyt kíván fektetni.
– A hírek szerint mintegy 800 millió forint uniós támogatással Batthyány Örökségközpontot hoznak létre a Batthyány-kastélyban. Miről szól ez a projekt? Mit várnak tőle?
– A város turisztikai vonzerejét nagyban meghatározó Batthyány-Strattmann-kastélyban olyan tereket alakítunk ki, amelyek alkalmasak lesznek színházi előadásokra. Lehetőség lesz továbbá kiállítások rendezésére, és emléket állítunk a Batthyány család tevékenységének. Az épületegyüttes egykori lovardájában interaktív információs pont és vetítőterem létesül, illetve egy liktárium az ínyenceknek. Mindezek mellett a projekt lehetővé teszi a műemléképület külső homlokzatának, a tetőszerkezetnek és a nyílászáróknak a felújítását is. Az önkormányzat már ezt megelőzően is hajtott végre fejlesztéseket, többek között két nyertes pályázat révén megszépült a kastély parkja. Ugyancsak megújult a kastélyban levő gyermekkönyvtári épületrész is. A város egyébként nemrég megkapta a kastély és várkert vagyonkezelői jogát.
– Milyen a város sport- és civil élete?
– Sok sportágban vagyunk eredményesek, ám a zászlóshajó a kosárlabda. November 8-án adtuk át a korszerűsített és kibővített sportcsarnokot, aminek fejlesztése a mecénások által biztosított társasági adóból és állami forrásból – összesen 740 millió forintból – valósult meg. Azt gondolom, ha egy városban száz fölött van a civilszervezetek száma, ott erős a civil élet. A szervezetekkel nagyon jó az együttműködés, előszeretettel dolgozunk közösen a város rendezvényein.
Bebes István
1956-ban született Kapuváron. 1978-ban faipari üzemmérnökként. A gazdasági élet különböző területein dolgozott, Körmendre kosárlabda-pályafutása kapcsán került 1980-ban. 1990-től önkormányzati képviselőként, 1998-tól 16 évig parlamenti képviselőként szolgálta Körmend és Vas megye fejlődését. 2002 óta Körmend polgármestere.
2014. december
