A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Bodó Sándor jelentős előrelépésnek tartja: a források elosztásánál van lehetőség arra, hogy a helyi igényekről helyben szülessen döntés. Az elnök a „biharikumokról” és saját jövőbeli terveiről is beszámolt magazinunknak.
A hortobágyi Kilenclyukú híd Magyarország leghosszabb közúti kőhídja
– Milyen adottságok jellemzik a megyét?
– Hajdú-Bihar megye jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, és egyre inkább visszatalálunk az ebből fakadó értékekhez. Kiváló turisztikai jellemzők határozzák meg a megyét, gondoljunk akár a Tisza-partra, akár Debrecenre vagy Hajdúszoboszlóra, akár a Ligetaljára. Történelmi emlékekből sincs hiány, és a megye a tudásbázisára is büszke lehet. Egyszóval azt kell mondanom, hogy Hajdú-Bihar megyében kerek a világ.
– Hogyan értékelné a most záruló önkormányzati ciklust?
– Az elmúlt négy évben jelentős változások történtek, és úgy gondolom, hogy rendkívül nagy munkát végeztünk. A ciklus elején csaknem harminc egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és közművelődési intézmény tartozott a megyei önkormányzathoz, ami egyre nagyobb terhet rótt ránk. Az állami szerepvállalást követően könnyebb lett a helyzet. A megyei területfejlesztés és a vidékfejlesztés irányainak körvonalazódása után remek szövetségesekre találtunk a települési önkormányzatok és a gazdasági szereplők körében. Közben át kellett vennünk a fejlesztési ügynökségek működtetését, méghozzá úgy, hogy a folyó projekteken ez ne érződjön.
– Az Európai Unióban újabb hétéves költségvetési ciklus indul. Mit jelent ez a megye életében?
– Nagyon hasznosnak tartom, hogy immár a megyei önkormányzatok is rendelkeznek saját forrással. A kormány és Brüsszel által kötött megállapodásban rögzítetteken kívül Területi Operatív Programok is léteznek, amelyeknek az a lényege, hogy a helyben felmerülő igények esetében a helyi közgyűlések döntenek a forrásfelhasználásról.
– Mekkora uniós forrás áll Hajdú-Bihar megye rendelkezésére?
– A hét év alatt 53 milliárd forintot fordíthatunk a megye hasznára. A pénz egy része a vonatkozó kormányrendelet értelmében földrajzi alapon, járásonként osztható el. A forrás másik részét gazdaságélénkítésre kell fordítani. Ezen belül is öt fő csoportot határoztunk meg. Az első az élhető Hajdú-Bihar megye megvalósítását szolgálja. Ennek a forrásfelhasználásnak a „Biharikum” a szlogenje, azaz a megyében előállított termékek versenyeztetése, piacra juttatása, forgalmazása és felhasználása áll a fókuszban. A pénzeszköz második részéből a turizmus fejlesztését, a harmadikból a megújuló energiát fogjuk finanszírozni. A negyedik szelet a kor követelményeinek megfelelő innováció céljait szolgálja. A források ötödik részét pedig gazdaságélénkítésre fordítjuk.
– Ön országgyűlési képviselőként folytatja pályafutását. Milyen érzéssel áll fel a megyei elnöki székből?
– A jövőben ugyanúgy a megye érdekeit fogom képviselni, mint ahogyan eddig is tettem. Szerencsére a kiépített kapcsolatok és a megszerzett tapasztalat nem vész el, és minden adott a további együttműködésre a megyei településekkel és gazdasági szereplőkkel.
2014. július
