Mindössze egy kilométerre a fővárostól, a XVI. kerület határán fekszik Csömör, melynek erdei, dombjai, patakpartja és horgásztava, úgynevezett „zsákfalu” jellege (nincs átmenő forgalma) kellemes természeti környezet. Számos egyesülete, önkéntes csoportja, aktív egyházi gyülekezetei és kiemelkedően gazdag kulturális, közösségi és sportprogramjai pezsgő társadalmi életet biztosítanak az itt élők számára. Az önkormányzat ezekre az „adottságokra” alapozza fejlesztéseit, melyekről Fábri István polgármesterrel beszélgettünk.
Aki először jár Csömörön, annak a település rendezettsége mellett azonnal feltűnik, hogy sok a játszótér és a park.
Az általunk irigyelt országok és a hazai, hasonló méretű települések, kisvárosok között számomra a legfeltűnőbb különbség, hogy Magyarországon hétköznap és ünnepnapon is sokkal kevesebb ember tartózkodik az utcán, a közterületeken. Ennek két oka van: az egyik, hogy kevés a kulturált közösségi tér, park, játszótér – és persze a vendéglő, a presszó, a cukrászda, a kávézó –, a másik pedig, hogy ritkán elérhetőek a polgárok találkozását szolgáló közösségi események, rendezvények. A „Miénk itt a tér!” programunk célja ezért az, hogy minél több parkot, játszóteret, sport- és rekreációs teret alakítsunk ki. Mindezeken kívül sokat dolgozunk azon, hogy folyamatosan gazdagítsuk a – szerencsére – községünkben hagyományosan élénk közösségi, kulturális és sportéletet, bővítsük a programkínálatot. A tapasztalatok visszaigazolják a munkánkat: az új parkok és játszóterek szinte azonnal megtelnek emberekkel, illetve szinte minden új vagy rendszeres közösségi programon sokan vesznek részt. Meggyőződésem, hogy egy önkormányzat ezzel járulhat hozzá leginkább a valódi polgári társadalom fejlődéséhez.
A tavalyi siker után az idén újra megszervezik a bringafesztivált
Az elmúlt két évtizedben kis híján megkétszereződött a község lélekszáma. Hogyan tudják kezelni a „kiköltözési hullámot”?
Jelenleg csaknem tízezer ember él Csömörön, így hazánk mintegy háromezer községe közül a második legnagyobb lélekszámú település vagyunk az országban. A legnagyobb kihívás az intézményi infrastruktúra folyamatos fejlesztése, bővítése. Jelentős állami támogatással 2007-ben új óvoda épült, amit 2013-ban két új csoportszobával, európai uniós támogatással bővítettünk, sőt, még mobilóvoda létesítésével is kezeltük a férőhelyproblémát. Jelenleg minden gyermeket fel tudunk venni óvodába. Az általános iskolánkban mintegy hatszáz diák tanul, melynek bővítését szintén elkezdtük, de mellette egy közel háromszáz fős zeneiskola is működik Csömörön. Az iskolai fenntartás államosításakor természetesen vállaltuk, hogy továbbra is működtetjük oktatási intézményeinket.
Ha már az iskoláknál tartunk: sok intézményben problémákat okozott a mindennapos testnevelés bevezetése. Önök hogyan feleltek meg ennek a kihívásnak?
Szerencsések vagyunk, hiszen az iskolánk mellett lévő sportcsarnok a térség egyik legnagyobb és legmodernebb fedett sportlétesítménye, ahol nemrég komoly értékben végeztünk felújításokat. A csömöri gyerekek így kiváló körülmények között vehetnek részt a testnevelésórákon. A csarnok délután és este tömegsportcentrummá alakul, ahol számtalan sportágnak hódolhatnak a mozgásra vágyók. A nagy hagyománnyal rendelkező kézilabdacsapatunk mellett a futsalcsapatunk az első osztályú bajnokság állandó tagja, sőt, a kerékpáros szakosztályunk mountain bike szakága évek óta az ország legeredményesebb csapata.
Az idei év mérföldkő lesz a helyi sportéletben, hisz több mint százmillió forintos beruházással elkezdjük az iskolai, valamint a verseny- és szabadidősport céljait egyaránt szolgáló szabadtéri sportcentrum építését, ahol futballpálya, atlétikai pálya és teniszpálya is helyet kap. Az európai uniós és állami támogatások mellett fejlesztéseink pénzügyi alapját a jelentős számú helyi cég adóbefizetései biztosítják.
Tavaly ősszel a patak mellett sétányt alakítottak ki a helyi civilszervezetekkel közösen. Mennyire egyedi az ilyenfajta kezdeményezés a településen?
Büszkén mondhatom, nem egyedi az eset. A civilszervezetek segítségére mindig számíthatunk. A civil összefogással kialakított pataksétány a falu központjában igazi gyöngyszemnek számít, különleges színfoltja Csömörnek.
Tavaly rendezték meg a média által is figyelemmel kísért I. Csömöri Bringafesztivált, amelynek helyszíne a kivételesen szép környezetet biztosító Kálvária-erdő és Bulgárkert volt.
Igen, és ennél a programunknál is nagyon fontos szerepet játszott a helyiek összefogása, hiszen a kerékpárverseny erdei pályáját a mi szakosztályunk tagjai alakították ki, a fesztivál és a verseny sikeres lebonyolítását pedig több tucat önkéntes segítette. Az eseménnyel az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kerékpáros közlekedés fontosságára, nem csupán Csömörön belül, hanem a közeli települések között is. A tavalyi nagy sikeren felbuzdulva idén június 21-én ismét lesz bringafesztivál, ahol már nemzetközi, olimpiai kvótafutó versennyel és még több fesztiválprogrammal várjuk az érdeklődőket Csömör egyik legszebb helyszínén.
2014. március
