Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatójának köszöntője
A Bács-Kiskun megye magazin a Magyar Nemzet 09. 06-i előfizetői számaiban jelent meg.
A magazin itt megrendelhető.
Bács-Kiskun megyei magazinunk tartalmából:
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat teljes erővel azon dolgozik, hogy felkészítse a megye gazdasági szereplőit, településvezetőit a következő uniós fejlesztési ciklusra. Bányai Gábor elnök szerint egy járható út van: Magyarországot erős gazdasággal kell felvértezni, a hazai piacokat vissza kell szerezni – részletek Bács-Kiskun megyei magazinunk 3. oldalán
A jelenleg közel kétezer tagot számláló Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995. január elsejével kezdte meg működését. Feladata kettős: a gazdasági szabályozás egy részének átvétele és működtetése, másrészt a tagjai és a regisztrált vállalkozások részére széleskörű szolgáltatások nyújtása – további részleteket közöl Gaál József elnök.
Minőségi szolgáltatást igyekszik nyújtani minden hozzá forduló állampolgárnak a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal. Dr. Kerényi János kormánymegbízott alapelve az egész hivatal hozzáállásán tükröződik: nem azt nézik, hogy valamit hogy nem lehet megoldani, hanem azt, hogy hogyan lehet. A hivatal életébe pillanthatnak be dr. Kerényi Jánossal készült interjúnk segítségével.
Egymást követő fejlesztések, az iparűzési adóból származó bevételek gyors növekedése, stabil és megfontolt gazdálkodás jellemzi Kecskemét elmúlt éveit és a jelent, alapot teremtve a város jövőjének is. Az önkormányzat vállalkozásbarát környezetet alakított ki, amelyről, illetve a város életét érintő fontos ügyekről dr. Zombor Gábor polgármestert kérdeztük.
Az immáron második ötéves ciklusát kezdő Cseke Péter direktor – augusztus 21-én – hivatalosan is megnyitotta a Kecskeméti Katona József Színház 2013/14-es évadát. Szeptembertől balett-tagozattal gazdagodik, s ennek köszönhetően kéttagozatos színházként működik tovább hírös város teátruma, amely a tavalyi évadban 110 ezer nézőt fogadott.
A Szimikron Kft. 1992-ben alakult a Szerszámgépipari Művek egyik leányvállalataként Kecskeméten. A gazdasági társaság golyósorsókat, szerszámrevolvereket, valamint az utóbbi tíz év fejlesztése eredményeként szabadalommal is védett, hidraulikus meghúzású, rogramozható pofaállítású gépi tokmányokat gyárt. A Kertész József és Gaál József által irányított cég meghatározó szereplője az európai piacnak.
Sorsdöntő időszak van most a felsőoktatási intézmények életében, a csökkenő finanszírozás és a kevesebb jelentkező új helyzet elé állítja a főiskolákat, egyetemeket. Olyan stratégiai gondolkodásra van szükség, amely az eddiginél határozottabban és rugalmasabban reagál a felsőoktatással szemben támasztott gazdasági-társadalmi igényekre – hangsúlyozza dr. Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora.
A kiemelkedő magyar tudásnak, képességeknek köszönhetően nemcsak gyártó-, hanem fejlesztőbázis is a kecskeméti Hilti Szerszám Kft. A közel 25 éve alapított gyár folyamatosan bővül, vezetése, kollektívája a minőség és innováció elkötelezett híve. Magazinunk 9. oldalán megismerhetik a Hilti Szerszám Kft.-t, ahol érték a tudás.
Négy telephelyen mintegy 250 embernek ad munkát a főként fa és műanyag nyílászárókat gyártó Delta Kft. A kivitelező cégként indult társaság az elmúlt csaknem negyedszázadban igyekezett mindig a piaci igényeknek megfelelően fejleszteni, profilt bővíteni, vagy éppen profilt tisztítani. Most ismét egy nagyobb változásra készülnek, amiről a kft. kereskedelmi igazgatója, Bíró Csaba adott tájékoztatást.
A Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát Lezsák Sándor és felesége alapította, tervezte és álmodta meg a kilencvenes évek elején. A világ minden részéből érkező adományok, valamint az alapítványi vállalkozások segítségével folyamatosan épült a Lakiteleki Népfőiskola, amelyet az ország egyik szellemi fővárosának is neveznek. A kuratórium elnökével, a Magyar Országgyűlés alelnökével, Lezsák Sándorral beszélgettünk a Népfőiskoláról, programjaik sokaságáról és a beruházás szükségességéről.
Jól szervezetten, hitel és ellenségeskedés nélkül működik Tiszakécske, egyetértésben halad előre. Évről évre változik a város, állandóan építgetik, szépítgetik, amelynek eredményére az ott élők, köztük Kovács Ernő polgármester is nagyon büszke. Bemutatjuk az évről évre folyamatosan szépülő települést, illetve a szintén szüntelenül megújuló Tisza-parti Termálfürdőt.
Egészségügyi és turisztikai beruházások zajlottak, illetve zajlanak jelenleg Dunavecsén, de minden lehetőség adott arra is, hogy további munkahelyteremtő beruházások valósuljanak meg a városban. A polgármestertől, Vörös Sándortól megtudtuk, hogy itt lett Petrovicsból Petőfi Sándor, aki a helyi legenda szerint itt írta új nevén első versét.
Aki már járt Kalocsán, tudja, hogy a város mai valóságában is magával ragadja a látogatókat. Ám Kalocsa az utóbbi években figyelemre méltó fejlődési pályára állt, és nem elégszik meg azzal, hogy 1000 éves vonzereje évről évre megtölti a város tereit turistákkal. Egy nagy volumenű, kétmilliárdos pályázatnak köszönhetően, a mainál is szebb városkép fogadja majd a Kalocsára érkezőket.
Városunk több száz éves múltra tekint vissza, az itt élők büszkék a város híres szülötteire, s arra, hogy ez a város az otthonuk – vallja Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza polgármestere – magazinunk 15. oldalán. Ugyanitt dr. Kelemen Márk Kerekegyháza első embere arról beszél, hogy ritka, de követendő példa az övék, hiszen a település értékeinek megőrzése és gazdagítása mellett nyugodt és korszerű otthont biztosítanak a lakói számára.
Bács-Kiskun megye legkisebb városa, Hajós. A 3400 lelket számláló, többségében sváb lakosságú kistelepülés példaértékű gazdálkodása mellett biztosan gyarapodik. A városka életében 2013 a változás éve volt eddig, s a fejlesztések kapcsán kijelenthető, marad is – mondja Estók Mihályné Szalczer Erzsébet polgármester.
Mélykút évekkel ezelőtt tűzte zászlajára, hogy a lehetőségek közül azokat a pályázatokat kívánja előnyben részesíteni, amelyek az energiatakarékos beruházásokat támogatják. Ezek egy része már meg is valósult – derül ki Kovács Tamás polgármester szavaiból. További részletek magazinunk hasábjain.
Nehéz időszakon van túl Kecel városa, az elmúlt években több, sokszor nehéz döntést kellett meghozni. Ezzel együtt a fejlődés nem állt meg, a pályázati forrásokat kiaknázták. A városról, ahol, hat év alatt ötmilliárd forint értékben fejlesztettek, Haszilló Ferenc polgármestert faggattuk.
A kiskunmajsai Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő a fizikai közérzetet javító, illetve a gyógyvizére alapozott gyógyászati szolgáltatásaival kiemelkedik az ország többi fürdője közül – mondja Szikora Gyula, elnök-vezérigazgató, aki büszke a fürdő által nyújtott szolgáltatások színes palettájára.
A világon legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor Kiskőröst is magával vitte a halhatatlanságba. Ezt a város töretlen, és egyedi megoldásokra törekvő kultuszápolással igyekszik viszonozni. Kiskőrös polgármestere, Domonyi László nyilatkozik a város múltjáról, jelenéről.
Egész évben programokkal várja a turistákat, a lovasélet hazai bázisa Kiskunhalas, ismertségét azonban elsősorban a halasi csipkének köszönheti, ami világhírű, 2010-től Szellemi Kulturális Örökségünk része. Gyovai István polgármester a különleges összetételű gyógyvizükre is felhívta a figyelmet, illetve arra, hogy a város nagy léptékben fejlődik.
Nem sokkal a rendszerváltás után kezdte tevékenységét a bajai székhelyű Axiál Kft. Eleinte egy lakóházban, egyetlen alkalmazottal működött, s ebből vált immár 50 milliárd forintos éves árbevétellel rendelkező, csaknem 600 alkalmazottat foglalkoztató, 100%-ban a Harsányi család tulajdonában lévő vállalattá.
Sokszínű város Baja, amelynek belvárosa a lassuló, lusta nyári hétvégeken elcsendesül, csak a mellette kanyargó Duna- ág, a Sugovica strandjáról hallik zsivaj. Estére megtelnek a felújított, látványában is impozáns terek. Baján mindig történik valami. A „tettes” s Baja Marketing Kft. Beszélgetőpartnerünk Bócsa Barnabás ügyvezető igazgató.
És még mindig Baja, ahol a 90-es években zajló délszláv háború csaknem tíz évre vetette vissza a fejlődési lehetőségeket, miközben az ország nyugati felébe sorban érkeztek a befektetők és a munkahelyteremtő beruházások. Ezt a hátrányt kell ledolgozni Baján. Hogy milyenek az esélyek? Zsigó Róbert polgármestert kérdeztük.
Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében folyamatosan nő az erdősültség, hiszen ez a terület – az Alsó-Duna-völgy – különleges ökoszisztémájával, egyedülálló állat- és növénytársulásaival, világszerte elismert természeti kincseivel a Gemenc Zrt. óvó kezelésében gazdagodik. Ma már az ökoturizmus is fontos védjegye lett az erdőgazdaságnak. Ha többre kíváncsi, olvassa el lapunk összeállítását a 22. oldalon.
Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű megyéje, az ország területének 1/12-e. A Duna–Tisza közén helyezkedik el. Északon Pest megye, keleten Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délen Szerbia és Horvátország, nyugaton Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye határolja. Székhelye Kecskemét.
Bács-Kiskun lakosságának 2/3-a a megye húsz városában él. A legnépesebb település a megyeszékhely, Kecskemét, ahol a megye lakosságának egyötöde él, s egyben a legsűrűbben lakott település is (343 fő/km²), a legritkábban lakott pedig Újsolt (5 fő/km²).
Bár Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje, nagy mérete miatt a népsűrűség csaknem fele az országos átlagnak. Jellemzőek az óriásfalvak. Jelentős a tanyasi lakosság száma, 1990-ben a népesség 13%-a külterületen élt.
A megyében a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolodó ágazatok még mindig nagyobb jelentőséggel bírnak. Kecskemétet már a 19. század végén is a magyar gyümölcstermesztés központjaként tartották számon. A homoki borok sikere nyomán 1884-ben felavatták a miklóstelepi szőlészeti mintagazdaságot. Napjainkban mintegy 20 000 hektáron termelnek értékesíthető szőlőt (csemegeszőlőt és borszőlőt). Az ország legjelentősebb kajszibaracktermő területe is itt található, a megye északi részén. A megye nagy részén termelnek még rozst, a Duna mentén pedig kukoricát és árpát is.
A megye gazdálkodásához régebben sajátos tanyasi életforma tartozott. A tanyák létjogosultságát Mária Terézia uralkodása óta vitatják, mégis még 1990-ben is a megye lakosságának 13%-a, több mint 71 000 ember élt a tanyasi külterületeken. Mára azonban részben már megváltozott a tanyák funkciója, és sokan inkább pihenőhelyként használják őket.
A megye turisztikai vonzerejét a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.
A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.
A Bács-Kiskun megye magazin a Magyar Nemzet 09. 06-i előfizetői számaiban jelent meg. A magazin itt megrendelhető.
