A helyi vállalkozások támogatásán a hangsúly

A Zala Megyei Önkormányzat egyik legfontosabb célja a 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésre bocsátandó uniós források minél hatékonyabb igénybevétele, hogy aztán helyi célokra, például munkahelyteremtésre fordíthassák azokat. A részletekről Manninger Jenőt, a megyei önkormányzat elnökét kérdeztük.

A következő években milyen pénzügyi források állnak Zala megye rendelkezésére?
A területfejlesztési operatív programoknak meghatározták a keretösszegeit. A kistérségek 11,8 milliárd forintot kapnak, a városok 10,8 milliárdot, míg a megyei önkormányzatok 15,2 milliárd forintból gazdálkodhatnak.
Ehhez még „alulról szerveződő” források is társulnak, az úgynevezett Community Led Local Development (közösségvezérelt helyi fejlesztés) keretén belül.

Elégedettek-e a rendelkezésre álló forrásokkal?
Zala megye kissé hátrányos helyzetben van a források elosztásánál, hiszen ezeket a régiós statisztikák alapján határozzák meg. Nyugat-Dunántúlnak összességében kedvező a gazdasági helyzete, ami elsősorban Győrnek, a győri iparnak köszönhető. Zala megye sajnos nem áll ilyen jól, de a statisztikák Zalát egy kalap alá veszik a nyugati megyékkel. Mi már kezdeményeztük, hogy más szabályok alapján – a megye tényleges helyzetét figyelembe véve – történjen meg a besorolás. A támogatási intenzitás (a támogatás összegének és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa) Zala megyében napjainkban 25 százalék. Kedvezőbb – megyei alapú – számítás esetén ez az arány akár 40 százalék is lehetne. A polgári kormány és a parlament döntése, miszerint a területfejlesztés megyei szintre kerül, segít megoldani ezt a problémát, de ezt még át kell vezetni a brüsszeli apparátuson is.

 

emlekpark-465

A Zalavári Történelmi Emlékparkban több nemzet és vallás öröksége is megfér békésen, egymás mellett

 

Mire fordítják a pénzeszközt?
Zalaegerszegen és Nagykanizsán egy-egy külföldi gyár korábbi bezárása miatt nagyon fontosak az ipari fejlesztések és ezek uniós forrásból való támogatása. Közös érdek a Nagykanizsa–Zalaegerszeg–Szombathely ipari tengely, s már elindult az autóipari övezet kialakulása is.
A másik fontos tervünk az, hogy Hévíz központtal létrejöjjön Közép-Európa legnagyobb rekreációs és turisztikai térsége. Már most is jelentős létesítmények találhatók ezen a területen, és számos minőségi fejlesztést lenne érdemes itt elvégezni. A gyógyvízturizmushoz a sportturizmus, a természetjárás, a lovaglás, a kerékpározás, a sportrehabilitáció is kapcsolódhatna. Minden adott e fejlesztésekhez, még az egészségügyi háttér is.

Jó Zalában élni?
A szakemberek sokszor fogalmaznak úgy, hogy „élhető” környezetet kell kialakítani. Nos, Zala jó helyzetben van ebből a szempontból, semmi szükség az ilyen mesterkélt szavakra, hogy „élhető” és „fenntartható”. Itt valóban jó élni, szép a természet, viszonylag kevés a környezeti ártalom. Ugyanakkor a legnagyobb problémát az jelenti, hogy jellemzően kicsik a települések – még a megyei jogú városok lakosságszáma is alacsony –, sok az aprófalu. Eddig is sok fejlesztés történt a falvakban, de a jövőben a hangsúly még inkább rájuk helyeződik majd. Az egyik legfőbb cél a helyi vállalkozások támogatása, amivel egyben munkahelyeket is teremthetünk. Szeretnénk előmozdítani a helyi termelést, a helyi kistermelőket, a helyi értékesítési láncokat. Hamarosan elindul majd a fiatal gazda program is. A megélhetés terén sok a tennivalónk, s reméljük, hogy a piaci szféra is tud majd béreket emelni és a fiatal szakembereknek is adódik helyi karrierlehetőség.

A Magyar Nemzet február 7-ei előfizetői számaiban megjelenő Zala megye magazinból az is kiderül, hogy milyen a sármelléki repülőtér helyzete, illetve hogyan halad a megyében az utak felújítása.

2014. január