Tolna megye címere
Tolna megye címere álló, kerek talpú barokk pajzs: kék mezejének vörössel és ezüsttel sakkozott udvarán hármas ívű, arany trónemelvény áll, melynek középső íve alatt Szent István, Magyarország első királya trónol. Természetes színű arcát fekete haj és szakáll fogja közre, feje mögött glória aranylik. Palástja bíbor, ruházata kék, öle fölé hajlított jobbjában aranyos jogart, baljában pedig arany országalmát tart. Lábát aranyos zsinórzatú és bojtozatú vörös zsámolyon nyugtatja, saruja arany. A trónemelvény jobb oldali íve alatt zöld ruhában, fekete cipellőben és vörös palástban, fekete haján arany hercegi föveggel, kezében ezüstösen csillogó liliomokkal, ifjúként, enyhén balra fordulva Szent Imre herceg áll. A bal oldali ív alatti ovális pajzsban az ország aranykoronás címere (hasított; jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott, balról a vörös mező zöld hármashalmán nyitott aranykoronából növekvő ezüst kettőskereszt) látható. A trónus felett ezüstfelhőkben jobbról és balról egy-egy középre néző, természetes színű, aranyhajú angyal lebegve tartja István feje fölé Magyarország aranyló Szent Koronáját. A pajzsot barokk stílusú aranyráma (cartouche) övezi. Tolna vármegyét Szent István uralkodása idején alapították, valószínűleg ezért jelenik meg barokkosan illusztrált képe szent fiával, Imrével együtt a pecséten, amely egyébként a Szent Korona-tannak is méltó megjelenítése. A vármegye hivatali életét közel 150 évig gátolta a török uralom, így csak ezt követően, a vármegye újjászervezésekor nyerhetett címert és pecsétet az uralkodótól, I. Lipóttól, 1699-ben.
Forrás: www.nemzetijelkepek.hu
Megjelent a Tolna megye magazinunk!
László Boldizsár Tolna megyei köszöntője
Alisca Terra: a szelektív hulladékgyűjtés mestere
Az Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. tavaly júniusban indította útjára „Hulladékból adomány” címmel egyéves kampányát 12 szekszárdi civilszervezet közreműködésével. A lakosságot arra szeretnék ösztönözni, hogy a háztatásukban keletkezett hulladékot szelektálva vigyék be a hozzájuk legközelebb lévő hulladékudvarba. Az akció nem várt sikert aratott a lakosság körében, rekord mennyiségű papír-, műanyag-, zöld- és alumíniumhulladék érkezett az udvarokba.
Bővebben »
Modernitás és hagyomány a Bodri Pincészetben
A Szekszárdi Borvidék egyik zászlóshajója a Bodri Pincészet, amely két család tulajdona. A vállalkozás ma már több lábon áll: a szőlőtermelésen és a borkészítésen kívül vendéglátással és szálláshely-üzemeltetéssel is foglalkozik. A Bodri Pincészet által bejárt utat és a jövőre vonatkozó terveket dr. Bodri István résztulajdonos, ügyvezető foglalta össze.
Bővebben »
Dombóvár a geopolitikai adottságaira alapozhat
A Dombóvári Járási Hivatal vezetője, Fehérvári Tamás szerint a város és környéke sokat tehet azért, hogy a haladó szellemiséget képviselő fiatalok ne hagyják el a környéket, hanem helyben keressék a boldogulást. A hivatal vezetője a jövőben egy másik pozícióból segítheti majd Tolna megyét, hiszen esélyes arra, hogy a megyei közgyűlés elnöke legyen.
Bővebben »
Szekszárd a jövő és a lehetőségek városa
Ács Rezső kapta az idén „Az év alpolgármestere” díjat egy internetes szavazáson. Az érdem nemcsak az övé, mondja, de vitathatatlan, hogy a gazdasági szakember nagyon sokat tesz Szekszárdért. Amennyiben ősszel bizalmat szavaznak neki a választók, immár polgármesterként válthatja valóra számtalan, a város fejlesztését szolgáló tervét.
Bővebben »
A Sió
A Balatonba mintegy 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. A vízszint szabályozása érdekében Siófoknál létrehozták a Sió-csatornát, ami a Balaton vizét a Dunába vezeti. A Sió-csatorna hossza 120,8 km. Somogy, Fejér és Tolna megyén halad keresztül, érintve Siófokot, Simontornyát és Szekszárdot.
Bővebben »
Babits és Szekszárd
Babits Mihály Szekszárdon született 1883. november 26-án, és Budapesten hunyt el1941. augusztus 4-én.Költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja volt.
Bővebben »
Tudta-e az AliscaBau filozófiájáról?
Korrekt piaci magatartás. Minőség. Fejlődés. Megfontoltság. Rugalmasság. Elismerés.
Bővebben »
Szeretettel, önként és szabadon Bátaszéken
Bognár Jenő polgármester számára az a legnagyobb elismerés, ha valaki azt mondja: jó itt élni. A huszonhét éve a város élén álló politikus álma az volt, hogy Bátaszék élhető, szép kisváros legyen. Ennél sokkal többet is elért. Az infrastrukturális fejlesztéseken túl mégis a bátaszéki emberek közösségére a legbüszkébb.
Bővebben »
Szekszárd sikerének kulcsa az összefogás
Az utóbbi években Szekszárd soha nem látott fejlődésen ment keresztül. Nemcsak a közterek, az intézmények, az épületek újultak meg, hanem a gondolkodás is. Horváth István polgármester szerint– aki ősztől már csak országgyűlési képviselőként folytatja munkáját – az együttműködés a vezérelv, legyen szó a város és az ott élők, ott vállalkozók kapcsolatáról, vagy a térségben lévő települések és Szekszárd viszonyáról.
Bővebben »
Mosolygó hivatal, mosolygó ügyfelek Tolnában
Dr. Horváth Kálmán az idén július 1-jén kezdte meg munkáját a Tolna Megyei Kormányhivatal élén. Az új vezető korábbi ügyvédi tapasztalataiból éppúgy merít inspirációt, mint a keresztény eszmékből: vallja, hogy a jó közigazgatás kulcsa az emberség.
Bővebben »
„Itthon, Tolnában”: a megye egyre vonzóbb lehet
Dr. Puskás Imre helyettes államtitkár szerint, aki nyolc évig volt a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, az egyik legfontosabb feladat a megye megtartóerejének növelése. A cél az, hogy a képzett fiatalok ne máshol próbáljanak érvényesülni, hanem otthon. Ehhez persze a megyének is fejlődnie kell.
Bővebben »
Tolna, a bájos és ezerarcú megye
„A vérvörös nap ködbe sűlyed messze
szél borzogatja az útpart gyepét
csodásan súg-búg a kalászok ezre
s hirtelen összébb veri telt fejét.”
(Babits Mihály: Tájkép)
Bármerről is érkezik az ember Tolna megyébe, a tájnak mindig más és más arca fogadja. Hegyoldalak, dombok, szőlők, völgyek, síkvidékek, kiterjedt erdőségek, tavak és folyóvizek váltogatják egymást. Itt emelkedik a Mecsek, a Hegyhát, itt terül el a Völgység, a Sárköz és a Mezőföld, a Gemenci- és a Gyulaji-erdő, itt folyik a Koppány, a Kapos, a Sió, a Sárvíz és a Duna is.Hazánkban a Báta vidéki erdőkben fészkel a fekete gólya, aGemenci-erdő gímszarvasai és a gyulaji rezervátum dámvadállománya pedig egyenesen világhírű.
Tolna megye büszkélkedhet az ország egyik legszínesebb és leggazdagabb folklórjával. E vidéken együtt élnek a székely és a sváb hagyományok, helyenként a felvidéki tradíciókkal közösen. Megannyi konyhaművészeti szokás keveredik, a vizek mentén pedig nagy a halételek becsülete. A jó falatok kísérőjéüljobbnál jobb borok szegődnek, vörösek és fehérek egyaránt.
Tolna megye mezőgazdaságát nemcsak a szőlő és a bor jellemzi. Itt tenyésztik például a kiváló tejhozamú és húsú bonyhádi tarka marhát. Az egykori ipar kiemelkedő centrumainak termékei pedig a következők: bonyhádi zománc, simontornyai bőr, tolnai és szekszárdi selyem.Persze a napilapok híreiben megelőzi őket a hamarosan még nagyobbra bővülő energiaipari óriás, a Paksi Atomerőmű. Ám az utóbbi években, az erőmű „árnyékában” azért szerencsére Tolnában számos új kis- és középvállalkozás szerzett rangot.
A megye legnagyobb városa Szekszárd, amely – lám, minden relatív – az ország legkisebb megyeszékhelye: másutt a kis középvárosok közé sorolódna. Tolna többi városa egytől egyigigazi kisváros. Rengeteg a bájos kisfalu és aprófalu, ezért Tolna megye akár a nyugalom szigetének is tekinthető. Az élet nem annyira rohanó, a forgalom nem zsúfolt, ám egyébként minden adott a városias életformát kedvelők számára. A pihenésre vágyót termálvizek is bőven fogadják, – ezek közül kiemelkedik Tamási és Dombóvár. A vízparti strandolásnak szintén akad paradicsoma, mindenekelőtt Dombori. Gyalogosan és kerékpáron is kínálkoznak útvonalak.
Szekszárdon bőségesen találunk irodalmi emlékeket, többek között Garay Jánoshoz, Babitshoz, Mészöly Miklóshoz kapcsolódóan. Pálfán, Sárszentlőrincen, Borjádon sorban Illyés Gyula, Lázár Ervin és Petőfi Sándor emlékei fogadnak. Az ifjú Vörösmarty nyolc évet töltött Bonyhádon, ahol a Perczel család gyermekeit tanította. A képzőművészek közül kiemelésre méltó a pénzvagyonát szülőfaluja, Gyulaj ifjú tehetségeire hagyó Bazsonyi Arany, akinek művei különös élményt nyújtanak. Lisztre Szekszárd, Bartókra Iregszemcse emlékezik jó szívvel. Szekszárdon működik a Magyarországi Német Színház, az egyetlen ilyen az országban. A kultúra és a történelem gazdag közgyűjteményeit őrzi a Wosinsky Mór Múzeum, a vidéki Magyarország egyetlen, eredetileg is múzeumnak tervezett épülete, amely műemlékként sem utolsó.
Érdemes ellátogatni Tolna megyébe. Győződjön meg róla ki-ki maga!
Forrás:
Wikipédia
www.tolnamegye.hu
A Magyar Nemzet 2014. szeptember 5-i előfizetői számaiban található Tolna megye magazinból még többet megtudhat a megyéről! A magazin itt megrendelhető.
