Pest megye

Korábbi magazinok:


pest-megye-magazin 2015. oktober

2015. december

 

pest-megye
2014. március

 

pest
2012. szeptember

 


2011. március

 

Megjelent a Pest megye magazinunk!

Pest megyének fontos az önálló régióvá válás

A fővárossal együtt alkotja Pest megye a Közép-Magyarországi Régiót. Már az előző európai uniós gazdasági ciklusban is abba a támogatási sávba került, amely csupán csökkentett mennyiségű uniós forráshoz juthatott, ez most sincs másként. A megyére nézve hátrányos helyzet megoldási lehetőségeiről Szabó Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével beszélgettünk.

− Kormányzati szándék Pest megye leválasztása Budapestről, mivel az új uniós ciklusban továbbra is „szenvedne” a megye a forráshiánytól. Mikortól és pontosan milyen átalakítás várható?

− Többször komoly igényként merült fel, hogy a Pest megyére nézve valóban áldatlan helyzetet számoljuk fel, és az úgynevezett NUTS 2-es régióbeosztásban váljon el egymástól Budapest és Pest megye. Már 2004-ben foglalkozott a kormány ezzel a témával, ám az első, valóban érdemi lépés 2013-ban történt, amikor kormánydöntés született arról, hogy legkésőbb 2016-ig készüljön el egy komoly és megalapozott tanulmány ebben a kérdésben. A Pest Megyei Közgyűlés bizonyos értelemben „elébe ment az ügynek”, és Csath Magdolna professzor asszony vezetésével elkészült egy, a különválást megalapozó munkaanyag.

− Ennek a tanulmánynak melyek a legfontosabb megállapításai?

− A munkaanyag sorra veszi azokat a tényeket, ha úgy tetszik, azokat a problémákat, amelyek azért jelentek meg Pest megyében, mert nem vagyunk konvergencia régió. Két példát említek csupán. Nézzük az egészségügyi ellátást. Jóllehet itt a közelben Budapest, és a betegek bejárhatnak az ottani egészségügyi intézményekbe, ám mégiscsak hiányzik a megyében a megfelelő ellátási kapacitás. A konvergencia régiókban a vidéki kórházakat sorra felújították, ám ez Közép-Magyarországon nem történt meg. A tanulmány rámutat arra is, hogy az egy főre jutó GDP 2007 és 2013 között Pest megyében nem növekedett, hanem csökkent. Azaz mi nem konvergáltunk az Európai Unióhoz, hanem divergáltunk attól. Ráadásul e tekintetben létezik egy mély szakadék Pest megyén belül is az agglomeráció és a távolabbi területek között.

− Mi lett a tanulmány sorsa?

− Az anyagot elküldtük a Gazdasági Minisztériumba, ahol már javában tart a kormány-előterjesztéshez kapcsolódó munka. Időközben a kormánykommunikációból kiderült, hogy a Miniszterelnökséghez is átkerült a tanulmány, ahol Lázár János miniszter úr létrehozott egy munkacsoportot, amelynek hasonló lesz a feladata, kibővítve azt egy átfogó konzultációval. Közbevetem itt, hogy 2007-2008-ban mi is végeztünk egy átfogó felmérést a megyében. A települések 88 százaléka mondta azt, hogy igen, legyünk önálló NUTS 2-es régió, azaz összességében 156 település szívvel-lélekkel állt ki a Budapesttől való elszakadás ügye mellett.

− Miért fontos a 2016-os határidő?

− Az európai uniós jogszabály úgy szól, hogy háromévenként lehet az Európai Bizottság, illetve az Eurostat felé jelezni az egyes régiók besorolásának a megváltoztatását. Ez legközelebb 2016 első félévében lesz esedékes. A kormánynak tehát jövő februárig kell ebben a kérdésben döntést hoznia. Nos, a tanulmányok már elkészültek, s minden olyan adattal és információval rendelkezünk, amely a kormánydöntést elősegíti, illetve megalapozza. A megyei közgyűlés már meghozta a döntést, az októberi ülésen egyhangúlag támogatták a képviselők a különválást, hiszen az ország egészének az az érdeke, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a leghatékonyabban használjuk fel. Ehhez szükséges, hogy Pest megye is élhessen a lehetőséggel. Ez pedig nagyobb gazdasági növekedést és több adóbevételt fog eredményezni. Ráadásul a Pest megyeiek identitását is nagyban meghatározza.

− Ön személy szerint is tapasztalja ezt a fajta megyei kötődést?

− Amikor megyei elnökké választottak, az egyik legfontosabb feladatomként határoztam meg azt, hogy Pest megye brandet szeretnék építeni. S ezt nagy erővel és elszántsággal meg is tesszük. Ennek egyik fontos eszköze volt a megyei értéktár megalakítása, és a településekkel kialakított közös munka, ami, megjegyzem, nagyon jól halad. Az elmúlt fél év során 120 Pest megyei értéket sikerült beemelni a Pest Megyei Értéktárba, és ezek egytől egyig valóságos, igazi értékek. Ráadásul ez csupán a töredéke annak, ami rajtuk kívül létezik még a megyében.

− A kormányzati döntés megszületése előtt az önálló régióvá válás témában maradtak-e még feladatai a megyei közgyűlésnek?

− A megyei közgyűlés októberi ülésén megtettem az előterjesztésemet, s ezzel egy időben valamennyi megyei település polgármesterének levelet írtunk, amelyben arra kérem őket, hogy erősítsék meg a szándékukat. A visszaérkező válaszok fényében a Pest Megyei Közgyűlés megfogalmazhatja abbéli végleges szándékát, hogy önálló NUTS 2-es konvergencia régió legyünk, s mint ilyen, egyetlen európai uniós forrástól sem esünk el 2020 után sem. Pest megyében e pillanatban hozzávetőlegesen 76 ezer vállalkozás működik. Ők ma még kimaradnak a GINOP kínálta pályázati lehetőségekből, s ezáltal lelassulhat a fejlődésük dinamikája. Nagyon fontos, hogy ezt a kormányzat is látja, s tudja, hogy ezt a hátrányt valamilyen módon kompenzálni kell. Jelenleg a konvergencia régiók egy főre jutó támogatása négyszer akkora, mint Pest megyében. Pest ezeréves megye, olyan múlttal, amely meghatározó volt a magyarság történelme során. Ezzel az itt élő emberek is tisztában vannak, és szeretnék a jövőben is megőrizni Pest megyei identitásukat.


Pest megye Magyarország középső részén található. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Domborzata változatos, hegység és dombság éppúgy megtalálható itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m).

A Duna magyarországi szakaszának mintegy a negyede Pest megye területén folyik. A megye további nagyobb folyóvizei az Ipoly, a Galga és a Tápió.

A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók élnek, a Börzsönyben muflon is előfordul. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.

A természetvédelmi területek közül a megyében található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.
Pest megyének 54 városa van. A megyében egymillió háromszázezer ember él.

Forrás: Wikipédia

 

 

Szvorák Katalin köszöntője »


A Pest megye magazin a Magyar Idők 12. 04-i számában jelent meg.
A magazin itt megrendelhető.