Busójárás
A legismertebb mohácsi rendezvény a mai napig a busójárás. Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, de ennek aligha van történeti alapja. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok. A beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezzék jókívánságaikat, elvégezzék varázslataikat és részesüljenen azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, majd a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
Nepomuki Szent János Ünnepe
Nepomuki Szent János ünnepén, május 16-án a vízen járók védőszentére emlékeznek a mohácsiak. A nevezetes napot követő szombaton kora este mohácsi és más meghívott zenekarok felváltva adnak koncertet a vízparton. Sötétedéskor a mohácsi evezősök, csónakosok kivilágított, feldíszített hajóikkal végigvonulnak a Dunán, miközben a vízre bocsátják az úszógyertyákat (az úgynevezett Jánoskákat). Az est zárásaként a Duna-parton tűzijátékban gyönyörködhet az ünneplő tömeg. Vasárnap kora délután a régi céhes zászlók alatt a céhek mai képviselői – a kis fából készült Nepomuki-szobrot követve – körmenetben a Duna partján álló Nepomuki Szent János kőszoborhoz vonulnak, ahol liturgia keretében megáldják a koszorút, amit azután a kompról a vízbe dobnak a vízben elhunytak emlékére. Az ünneplő sokaság a komppal sétahajókázik, miközben a mohácsi fúvószenekar koncertezik. Ez a közös zenés esti programon való részvétel egyfajta régi-új polgári mulatság, minden résztvevő nagy örömére.
Dunai mosás
A pranje, a „dunai mosás” a régi korok asszonyainak nagymosását idézi. Ilyenkor, évente egy alkalommal „hobbiból” felidézik a fáradtságos munkát. A rendezvénynek évről évre egyre nagyobb sikere van, rendre több százan gyűlnek össze a folyónál.
Érdemes tehát ellátogatni Mohácsra, mert ott mindig történik valami.
2014. november
