Drávucz Rita, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó köszöntője
A Jász-Nagykun-Szolnok megye magazin a Magyar Nemzet 10. 18-i előfizetői számaiban jelent meg. A magazin itt megrendelhető.
Tiszteletbeli kazah konzul és nagykunkapitány
Az Árpád-korban egyes királyok még viselték a Kunország királyai címet. A kun kapitányok a régmúlt időkben fontos vezetői szereppel bírtak. Amit az újkor elsöpört, azt a kunok megyei leszármazottai újraélesztették. A nagykunkapitány-választással 2000-ben a térség települései hagyományt teremtettek. Idén szeptemberben Kunszentmiklóson választották tiszteletbeli nagykunkapitánnyá Horváth László tiszteletbeli kazah konzult, az L.A.C. Holding és a megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági cégcsoportja, a TM Zrt. tulajdonosát. Az avató ünnepségen részt vett a Kunszövetség elnöke, Fazekas Sándor vidékfejlesztési és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.
A kunok eredetileg mint hadi szervezet álltak a mindenkori király rendelkezésre. Ez a szervezeti forma a közigazgatás szervezésén is meglátszott. Nemzetségenként telepedtek le, az egy-egy nemzetség élén álló nemzetségfőt nevezték kapitánynak. A kapitány hadjártat idején parancsnok volt, békében ítélkezett, ügyelt a járandóságok teljesítésre. A későbbiekben a kunok jelentőségének alászállásával csökkent ez a rang, inkább a más területek bíróinak feleltek meg. Az Árpád-korban egyes királyok viselték a Kunország királyai címet, később egyre inkább a nádor intézte a kunok ügyeit, mint a kunok főbírája. A török uralom idején a saját közigazgatás szünetelt. A XVII. század elejétől újra voltak – nádori megbízásra – főkapitányai a kunoknak egészen a XIX. század végéig. A főkapitány a jász, a nagykun, és a kiskun területek kapitányait irányította.
Az újkor, a forradalmak, majd a világháborúk időszaka, nem beszélve a kommunizmus évtizedeiről nem kedveztek a hagyományok őrzésének. Évszázadokba telt, mire ismét feléledt a kapitányválasztás A nagykunkapitány-választással 2000-ben a térség települései sikerrel próbáltak hagyományt teremteni. A választásra eleinte évente került sor, amikor aztán a 7 település mindegyike adott már egy-egy kapitányt, úgy határoztak, hogy 2009-től háromévente tartanak avatást. A nagykun-kapitányok közt akad hagyományőrző lovas oktató, az elsőként megválasztott kisújszállási Horváth György, akit a karcagi Érdemes Művész szobrász, Györfi Sándor követett, majd a túrkevei népdalénekes, az azóta elhunyt Balogh Márton, a berekfürdői Jászai-díjas színész, Csíkos Sándor, a kunhegyesi hagyományőrző vállalkozó, Simai János, a kunszentmártoni gazdakör vezető Smuta Zsolt, a kuncsorbai sportember, Ullár Imre, a kétpói vállalkozó, Antal Zoltán, a kisújszállási vállalatvezető, Illéssy Ádám és a karcagi hagyományőrző, Bene Sándor.
A Kunszövetség elnöksége 2013 tavaszán nyújtott be javaslatot a Nagykun Hagyományőrző Társulás Tanácsához Horváth László tiszteletbeli nagykunkapitánnyá kinevezése ügyében, lévén a kiváló üzletember, aki az L.A.C. Holding Zrt. és a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosa is, valamint kisebb megszakításokkal 1998 óta tiszteletbeli kazah konzul, munkája során sokat tett a kunok ügyének képviseletében belföldön és külföldön egyaránt. A kunszentmiklósi avatási ünnepségen Kecze István, Kisújszállás polgármestere, a Nagykun Hagyományőrző Társulás Társulási Tanácsának elnöke ismertette a tanács döntését, amellyel Horváth Lászlónak a kunok képviselete érdekében végzett munkája elismeréseként a tiszteletbeli nagykunkapitányi címet adományozta.
A kapitányi eskü letételét követően Kecze István átnyújtotta a címről szóló tanúsítványt, majd Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter átadta a kapitányi pecsétet. Az újdonsült tiszteletbeli nagykunkapitány dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől, a Kunszövetség elnökétől vehette át a kapitányi medált, Kovács Sándortól, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés elnökétől pedig a kapitányi kulacsot kapta. Horváth György, a 2000-ben elsőként megválasztott nagykun kapitány adta át Horváth Lászlónak a kapitányi kardot. Az ünnepség köszöntőkkel és ajándékozással folytatódott, Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere köszöntötte Horváthné Ferkai Mercédesz kapitányné asszonyt, majd a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövetsége képviseletében Galizhman Amirov tanácsos, a nagykövet helyettese, Kairat Karabajev első titkár és Dobos László karcagi polgármester ajándékozta meg a tiszteletbeli nagykun kapitányt. Pintér Gyula református lelkész, valamint Vangel Imre katolikus plébános imája, s a Kun Miatyánk után Horváth László mondott köszönő beszédet az esemény zárásaként.
Jász-Nagykun-Szolnok megyét bemutató magazinunk tartalmából:
Az Alföld szívének is nevezett Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közgyűlés elnöke szerint az élelmiszerfeldolgozásé lehet a főszerep. A megye gazdaságát főként a mezőgazdaság határozza meg, de újraéledt számos iparág is, s több településen működik országos, vagy helyi vonzású termálfürdő – további részletek árul el Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke.
A szolnoki születésű Drávucz Rita, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó számára családi találkozóhely a megye. „Úgy látom, szépen fejlődik Szolnok és térsége és nagyon sok lehetőség rejlik a városban. Természeti szépsége felülmúlhatatlan: páratlan látványosságot kínál..” – vallja a lap 3. oldalán
Jász-Nagykun-Szolnok megye kormányhivatalában a szolgáltatás minőségének mutatója az elégedettség. Dr. Kállai Mária kormánybiztos az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit legmegfelelőbb módon szolgáló kormányhivatal létrehozását tűzte ki célul. A kormányhivatal vezetője szerint jó érzés, amikor elégedettek az ügyfelek.
Budapestre tartanak a Szolnokon gyártott vonatok című cikkünkben a Stadler Rail Csoport szolnoki leányvállalatát ismerhetik meg. A gyár a hazai megrendelések kiszolgálása mellett jelenleg a német, fehérorosz, észt és lengyel piacokra termel. A legutóbbi bővítéssel együtt a Stadler már 13 milliárd forintos beruházásnál jár Magyarországon.
Szolnok a sport városa sokszínű kulturális élettel, biztos alapokat nyújtó gazdasággal. Mint összeállításunkban olvashatják, Szalay Ferenc polgármester szerint a sport a leghatékonyabb és legolcsóbb nevelési eszköz, ezért kiemelkedő figyelmet szentelnek a sportnak. A városvezető büszke arra, hogy a térség oktatási és egészségügyi központja, Szolnok gazdasága stabil, kulturális és civil élete gazdag.
A megújulás kertje a szolnoki Garden Hotel**** Wellness és Konferencia. Az idén tízéves, alapítása óta folyamatosan bővülő, korszerűsödő szállodát Csépe Mihály, a Garden Hotel ügyvezető igazgatója mutatja be.
Értékteremtő, a megye sajátosságait figyelembe vevő gazdaság fejlesztése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legfontosabb feladata. Ennek érdekében a kamara számos szolgáltatással, rendezvénnyel igyekszik hasznos és fontos információkat nyújtani. További részletek dr.Sziráki András elnökkel készült interjúnkban.
Karcag, a hagyományok és a megújulás városa. A nagy határú, sajátos kun hagyományokkal rendelkező település a mezőgazdaság mellett fejlődő szolgáltatásaival, közigazgatási, egészségügyi, oktatási, pénzügyi,kereskedelmi, kulturális szolgáltatásaival a karcagi járás központja. Dobos László polgármesterrel beszélgettünk
Bemutatjuk a Jászság gazdasági és kulturális központja, Jászberényt, ahol a városvezetés tervei szerint az elkövetkezendő időszak a turisztikai fejlesztések időszaka lesz. A meglévő rendezvényeiket szeretnék országossá tenni. Dr. Szabó Tamás polgármester a megvalósult és tervezett fejlesztésekről is tájékoztatja olvasóinkat.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Közép-Tisza-vidéken, a jászberényi kistérségben található Jászapáti, a Jászság második legnagyobb városa. 1746-ban kapott városi rangját 1876-ban elvesztette, 1989-ben újra visszanyerte. Legfőbb nevezetessége a Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő. Pócs János polgármestert gazdaságról, fejlesztésekről és idegenforgalomról kérdeztük.
Jászárokszállás lakossága fiatalodik, hiszen a munkalehetőség miatt sok a beköltöző. A mintegy 8 ezer lakosú városban tizenegy éve kiválóan működő ipari parkjának köszönhetően jelentős a foglalkoztatottság. A parkban 15 vállalkozás telepedett le, amelyek összesen 3600 főnek adnak munkát – tudjuk meg Gergely Zoltán polgármestertől.
Jó adottságú, eredményes kisváros Jászfényszaru. Földrajzi elhelyezkedése miatt is számíthat a befektetők, letelepedni vágyók érdeklődésére. A jó adottságokhoz gondozott, tiszta környezet, biztonságos, barátságos légkör társul, és egy takarékos, szép ívű fejlődést eredményező gazdálkodás. A részletekről Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester adott tájékoztatást. Versegi László ügyvezetőt pedig a város ipari centurmáról kérdeztük.
Kecze István polgármester büszke a Nagykunság szívének is nevezett Kisújszállás sikereire. A 12 ezer lakosú alföldi városról sokan azt mondják, hogy a város a Nagykunság esze is, mert a 2007–2013 közötti uniós pályázati ciklusban rendkívül szép eredményeket értek el. Volt olyan év, hogy kistelepülések között országosan az első helyen álltak a sikeres pályázatokat tekintve.
Százévesen is újszerű és fiatalos CLAAS-csoport, amelynek hazai leányvállalatát mutatjuk be. CLAAS Hungária Kft. sikerét számos díj jelzi: többször volt a Megyei Gazdasági Díj győztese, 2007-ben a „Kelet- Európa Kiváló Termelő Vállalata” nemzetközi díj nyertese, a „Kiváló Termelési Díj” CLAAS-csoporton belüli nyertese, valamint a „Pro Urbe Törökszentmiklós” díjazottja.
Kunmag Kft.: modern technológiával a legjobb termésért dolgozó vállalkozás. A cég közel 3000 hektáron gazdálkodik a kunmadarasi és karcagi határban. Fő tevékenységi köre a hibridkukorica-termesztés. Auner Péter ügyvezetővel az elmúlt és a következő évek stratégiai pontjait tekintettük át.
Fél évezred után idén ismét várossá avatták Fegyverneket. A települést 1212-ben említik az írások először. Nevét azért kapta, mert itt voltak a király fegyverhordozói. A XVI. században városi rangot kapott, elnéptelenedett, majd újra benépesült. Tatár László polgármester a múlt eseményeinek felidézésén túl jelenről és jövőről is szót ejtett.
A lendületesen fejlődő kisvárosnak, Martfűnek múltja, jelene és jövője is van, vallja dr. Kiss Edit. – Martfű egy lendületesen fejlődő ipari kisváros, amely mindig jól sáfárkodott az értékeivel – mondja a polgármester a 6800 lakosú városról, amelynek infrastrukturális ellátottsága teljes, iparosodása folyamatos.
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyék határán fekszik a történelmi Nagykunság egyik ősi városa, Túrkeve. Dr. Szabó Zoltán polgármester a mezőgazdaság fejlesztésével a helyi termékek, élelmiszerek előállításában, és az ehhez szorosan kapcsolódó turizmus fejlesztésében látja a város kitörési pontját.
Rákóczifalván a népszokások ápolása mellett meghatározó a Rákóczi-kultusz – árulja el Krizsán József polgármester. Széleskörű elismertségnek örvend a nagyszámú, rendkívül tevékeny civil szervezetek közül a Rákóczi Néptáncegyüttes, a Rákóczi Lovasai, a Kuruc Hagyományőrző Egyesület, programjaik, hagyományos rendezvényeik is a fejedelemhez kötődnek.
Magazinunk 20. oldalán Cibakházát ismerhetik meg. A Tisza folyó bal partján, a megye délnyugati részén fekvő nagyközség fejlődését megrekesztette az, hogy a Tisza szabályozása miatt távolabb került a folyótól. Ennek ellenére jelentős infrastrukturális fejlesztéseket terveznek, és a helyiek igyekeznek fejleszteni lakóhelyüket – hangsúlyozta Hegyes Zoltán polgármester.
Bemutatjuk az Évszázadok óta messze földön ismert Túri vásár hazáját, Mezőtúrt, amelynek 1378-ban Nagy Lajos király adományozott vásártartási jogot. A földművesség mára veszített jelentőségéből, de megvetette lábát az ipari termelés. További részleteket lapunkból tudhat meg a fazekasság fővárosának is titulált városról, Mezőtúrról.
Mesterségesen hozták létre, de vadregényes vadvízzé vált: megismerésre érdemes a Tisza-tó. A 127 négyzetkilométernyi területen mára már egyáltalán nem fedezhető fel az emberi beavatkozás kézjegye. Szárazulatokkal, szigetekkel, csatornákkal tarkított területén egy igazi vadvízi horgászparadicsom alakult ki. A Tisza-tó egy négy évszakos, nagyon kedvelt horgászvíz.
Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja, gyakorlatilag a Tisza-tó fővárosa, amelyet Pintér Erika polgármester magazinunk 23. oldalán lelkes lokálpatriotizmussal mutat be. Mint mondja, a tó páratlan, a Kerékpáros barát címet is elnyert város értékei is megismerésre méltóak.
Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti felében, az Alföld közepén, hét megyével határosan helyezkedik el. A megye 5.582 km2 területű, amely az ország egészének 6%-át teszi ki. A térség Budapesttől 100 km-re, a Ferihegyi repülőtértől pedig 80 km-re található. A megye ÉK-i része közelében halad az M3-as autópálya, amely a főváros megközelíthetőségét teszi gyorsabbá és rövidebbé. A megyét a Tisza és mellékfolyói – Hármas-Körös, Zagyva, Tarna, Hortobágy, és a Berettyó – szelik át, amelyeket sok holtág vesz körül. A megye északi felén található az ország második legnagyobb állóvize a Tisza-tó, mely turisztikai központként is funkcionál. A megye területének mintegy 5%-a természeti védelem alatt áll. A legnagyobb kiterjedésű védett területek felügyelete a Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park alá tartoznak. Országos jelentőségűek a tiszakürti és a tiszaigari arborétum botanikai értékei. A megye termálvízkincse kiemelkedő turisztikai értéket képvisel.
A megye turisztikai jellemzőit a természeti értékekre, a termál-és gyógyfürdőkre, a kulturális rendezvényekre, falusi vendégszeretetre, sajátos gasztronómiára és a népi kézművességre alapozott turisztikai termékek határozzák meg. 2010. évben a megye kereskedelmi szálláshelyeit 143,7 ezer fő kereste fel, ami 6,8 %-kal kevesebb mint az előző évben, míg a vendégéjszakák száma (422,4 ezer éj) 2,7 %-kal csökkent. A külföldiek 88,2 %-a az Európai Unió országaiból érkezett. Jelentősebb küldőországok: Németország, Lengyelország, Románia, Hollandia, Olaszország, Ausztria.