Kedves Olvasó! Debrecenben születtem, és tizennyolc éves koromig éltem ott. Az Ady Endre Gimnázium irodalom-dráma tagozatára jártam, ami akkor még csupán három éve létezett. Frissen végzett, fiatal és lelkes tanárok foglalkoztak velünk. Ők is és mi is nagy lendülettel vetettük bele magunkat a munkába és a tanulásba. A gimnázium nagyon fontos volt számomra azokban az években. Életemben a másik fő élményt a versenytánc és a mazsorett jelentette. Egészen pici korom óta tornáztam, majd táncoltam a Debreceni Majorette Együttes és Ifjúsági Fúvószenekar kötelékében. Egy-egy jubileumi rendezvényre még ma is szívesen visszamegyek a szülővárosomba, hogy a régi együttesemmel közösen lépjek fel. Örök emlék marad a gyerekkoromból, hogyan füstölte és kopasztotta a nagymamám a konyhában a csirkét, vagy hogyan készítette a házi száraztésztát. Mi, debreceniek egyébként a süteményt is tésztának hívtuk. Mostanában évente csupán kétszer-háromszor látogatok haza Debrecenbe, akkor is inkább nyáron, pedig másfél-két óra alatt oda lehet érni a fővárosból. Ma már egészen más arcát mutatja Debrecen, mint amit gyerekkoromban megismertem. Megszépült a belváros, és a korábbinál sokkal több lehetőség nyílik a kikapcsolódásra, a szórakozásra vagy akár egy-egy sétára. Hallottam az új stadionról és a nagyszerű szabadtéri színpadról! Talán hamarosan magam is megnézem… Látogassanak el Önök is Debrecenbe és Hajdú-Bihar megyébe, ahol szeretettel várják önöket!
Schell Judit
Jászai Mari-díjas színésznő
Hajdú-Bihar megye 
Hajdú-Bihar az ország negyedik legnagyobb megyéje. Északkeleti részébe belenyúlik a homokbuckás Nyírség. Közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság. Nyugati részét a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó-Körös-vidék átnyúlik a megye közigazgatási határain. A megye nagy múltra visszatekintő területét jelentik az egykori Hajdú kerület települései, a hajdúvárosok. A hajdúk eredetileg, a 15-16. században az állatkereskedők által felfogadott marhahajcsárok voltak, a század végére azonban két csoportra szakadtak. Egy részük az uralkodó szolgálatában állt, és a végvárak védelmében vett részt, másik részük viszont, a „szabad hajdúk” a hagyományos életmódot folytatták, de keresetüket rablással, fosztogatással egészítették ki. A Habsburgok elleni függetlenségi háborút követő békekötés után Bocskai jelentős részüket letelepítette, fegyveres szolgálatért cserébe földet és munkát adott nekik, mentesítve őket a jobbágyi kötelességek alól.Az eredetileg több mint 9000 főnyi hajdú katona letelepedésével alakult ki 1608-1609-re a hét úgynevezett öreg- vagy nagy hajdúváros: Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs. Debrecen és a Hajdúság mellett a mai Hajdú-Bihar megye harmadik nagy területi egységét az egykori Bihar vármegye ma is Magyarországhoz tartozó része jelenti. Az Árpád-kori várispánság 1020 és 1050 között a Bihar nevű földvár köré szerveződött. A megye gazdasági életében a mezőgazdaságnak van vezető szerepe, hiszen erre a területre esik Magyarország legnagyobb agrártérsége. A megyében az idegenforgalom különös jelentőségű, adottságai, vendégforgalma országos szinten is kiemelkedő ebben az ágazatban. A megye sajátos értékei komoly vonzerőt jelentenek a külföldiek számára is. Az idegenforgalmi háromszögként emlegetett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy mellett újabb térségek is egyre intenzívebben kapcsolódnak be a megye idegenforgalmába. A megye fontos közvetítő terület a keleti és nyugati nemzetközi kapcsolatokban. A tranzitszerep meghatározó a közúti és vasúti közlekedésben. A megye jellegzetes fogásai a hajdúsági orjaleves, a marhahúsból, zöldségekből és burgonyából készült gulyásleves, előételként a hortobágyi húsos palacsinta, főételként pedig a debreceni töltött káposzta, a hortobágyi pecsenye és a változatos módon készített pulykahúsok. A gazdagon fűszerezett helyi ételkülönlegességekhez a szilva- és a barackpálinkát, kísérőitalnak pedig a száraz alföldi borok bő választékát fogyasztják. Igazi ételspecialitások a szabadtűzön, bográcsban főzött pásztorételek: a slambuc, a birkapörkölt és a bográcsgulyás. Debrecen és környékének finomsága a dübbencs (juhtúróval töltött kapros lepény).
A debreceni születésű Gubás Gabi köszöntője
Tudta-e az Emőd tóról?
Az Emőd-tó a felújítás előtt évtizedekig használaton kívüli, növényzet nélküli, elhanyagolt terület volt. Ma a tó igazi közösségi tér: számos szabadtéri rendezvény helyszíne, családi pihenőhely. A tó körbe is járható a szép sétányokon, amelyek egy része – cölöpöknek köszönhetően – a vízfelszín felett halad. A tó további különlegessége a vízi színpad.
Bővebben »
Hajdúböszörmény a negyedik legnagyobb város
Nyolc év alatt több mint 14 milliárd forintnyi pályázati forrást tudott fejlesztésre fordítani Hajdúböszörmény. Az eredmény igen látványos: számos beruházás tette szebbé, kényelmesebbé a várost, amelyben különös figyelmet fordítanak a fiatalokra. Kiss Attila polgármester osztja meg az olvasókkal a jövőre vonatkozó terveit.
Bővebben »
Nádudvar, a Hortobágy kapuja huszonöt éve város
Nádudvar, a több mint 9000 lakosú kisváros nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Ma a népművészet éppúgy meghatározó Nádudvar életében, mint a mezőgazdaság. A város terveit és a jelenleg is folyó fejlesztéseket Beke Imre polgármester foglalta össze.
Bővebben »
Rekordnyereség a derecskei városgazdálkodásnál
A képviselő-testület idén tavasszal elfogadta a Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. (DEVAG) tavalyi évről szóló zárszámadását. A cég 2013-ban rekordnyereséget ért el, ami igen kiemelkedő eredmény, tekintve a cég nonprofit jellegét. A tavalyi év eredményéről és a jövő terveiről Végső Zoltán, a DEVAG ügyvezetője számolt be.
Bővebben »
Hazánk egyik legszebb főtere a hajdúböszörményi
Kiss Attila polgármester méltán büszke Hajdúböszörmény új főterére, amely 1,4 milliárd forintból épült. Nem csoda, hogy helyi lakosnak és turistának lenni egyaránt jó.
Bővebben »
A debreceni színházrajongók különleges és kifinomult ízléssel rendelkeznek
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója, Ráckevei Anna osztja meg olvasóinkkal a színház körül zajló izgalmas eseményeket, és arról is beszél, milyennek látja a közönséget.
Bővebben »
A világot a debreceni FAG is mozgásban tartja
„Közösen tartjuk mozgásban a világot” – hangzik a német Schaeffler-csoport mottója. A cégcsoport 2002 óta foglalja magába a LuK, az INA és a FAG márkaneveket. Mint Szabó Péter vezérigazgató hangsúlyozza, ezek a márkák egyet jelentenek a pontossággal, a legkiválóbb minőséggel, az innovációs erővel és a magas fokú vevőorientáltsággal.
Bővebben »
Pezseg az élet a Csokonai Nemzeti Színházban
Debrecen népszerű kőszínházában tavaly új időszámítás kezdődött, hiszen Ráckevei Anna lett az igazgató.
Bővebben »
Ráckevei Anna megszerette Debrecent
Ráckevei Anna 2006-tól a debreceni Csokonai Színház színésze, 2013-tól igazgatója. Miközben a színház hajóját új vizeken igyekszik egyre nagyobb sikerrel kormányozni, ő maga is második otthonára lelt Hajdú-Bihar megye székhelyén. Bővebben »
Tranzit-Ker: uralkodó a húsliba-előállításban
A Tranzit-KerZrt. Európa legnagyobb húsliba-előállító cége. A víziszárnyasokon kívül más üzletágban is sikeres a vállalat, amely a mai napig családi vállalkozásban működik. A Tranzit-Ker múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szabó Miklós igazgató beszélt, akit nemrég Debrecen díszpolgárává avattak. Bővebben »
A hajdú-bihari fiatalok a Szakma Sztárjai
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rendkívól büszke arra, hogy a megye tanulói kiválóan szerepelnek a szakmai versenyeken. Bővebben »
Hajdú-Bihar megye gazdasága dinamikusan fejlődik
A mezőgazdasági prémium termékek előállítása jelentheti az egyik fő kitörési pontot a megye számára Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint. Bővebben »
A Teva Gyógyszergyár otthonra lelt Debrecenben
A Teva hazai leányvállalata, a Teva Gyógyszergyár Zrt. telephelye Debrecenben található, amely a vállalat egyik stratégiai gyártó és kutatás-fejlesztési központja is. Kaszás Mihály vezérigazgató beszélt a debreceni gyáregység helyzetéről. Bővebben »
Hajrá Debrecen!
A kormány 2010 után elhatározott stadionépítési programjának megfelelően, döntéshozói körökben is megérlelődött a Nagyerdei Stadion fejlesztésének terve, s rövidesen elindult a fejlesztési projekt. Bővebben »
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolatai
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a megyén belül és a határokon túl is kiváló kapcsolatokkal rendelkezik. A részletekről Miklóssy Ferenc, a kamara elnöke beszélt. Bővebben »
Miért különleges a Nagyerdei Stadion?
Csak felsorolásszerűen néhány érdekesség, amelyek egyedivé teszik az építészeti kialakítást megálmodó Bord Kft., a szakmai bravúrnak számító tartószerkezeti elemeket megalkotó Hydrastat Kft., illetve a napokra lebontott ütemtervhez igazodó „Hajrá Debrecen” kivitelezői konzorcium közös alkotását. Bővebben »
A Teva Gyógyszergyár remek kapcsolatot ápol Debrecennel
Kaszás Mihály vezérigazgató büszke a vállalat és a város példaértékű együttműködésére. Bővebben »
Hatékony és olcsó közigazgatás az ügyfelekért
A polgárok azt látják, hogy az ügyintézés gyorsabb, kevesebb utánajárás szükséges, az ügyféltér szebb, kulturáltabb; de az is látható, hogy hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb államigazgatást sikerült létrehozni – összegezte az eltelt négy évet Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megye kormánymegbízottja. Bővebben »
Hajdú-Bihar megye és a „biharikumok”
A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Bodó Sándor jelentős előrelépésnek tartja: a források elosztásánál van lehetőség arra, hogy a helyi igényekről helyben szülessen döntés. Az elnök a „biharikumokról” és saját jövőbeli terveiről is beszámolt magazinunknak. Bővebben »
Szabó Magda (1917 – 2007)„Tisztelem a szenvedélyeket, a közönnyel nem tudok mit kezdeni.” 1917. október 5-én született Debrecenben. A Régimódi történetből képet kaphatunk szülei házasságáról, az Ókút alapján pedig megsejthetjük, milyen lehetett csodálatos gyermekkora. „Két író gyermeke voltam” – írta. És ezt is: „Két tündér gyermeke voltam.” Szabó Magda már gyermekként kitűnt eszével és műveltségével. Még iskolába sem járt, amikor jogász édesapjával már latinul beszélgetett. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkori nevén a Dóczi Leánynevelő Intézetben), a „kisasszonygyárban” tanult, itt érettségizett 1935-ben. Ebben az időszakban született nevezetes dolgozata, amelyet egy iskolai múzeumlátogatáson látott mű egyik szereplőjéről írt. Munkácsy Mihály Ecce homo című festményéről nem Jézust vagy Pilátust választotta, hanem egy kóbor kutyát. Ekkortájt figyeltek fel „a kutyás Szabó” írói tehetségére. Magyar-latin szakon végzett a Debreceni Tudományegyetemen. Néhány évig a Dócziban, majd Hódmezővásárhelyen tanított. 1945-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban dolgozott, közben pedig verseket írt. Polgári származása miatt 1949-ben elbocsátották, egy napja odaítélt Baumgarten-díját is visszavették, és nem jelenhettek meg írásai. Újra tanított, majd 1958-tól, amikor ismét publikálhatott, sorra jelentek meg ifjúsági regényei. Főhivatású író lett, és a Freskóval, Az őzzel igazán ismertté vált, külföldön is felfigyeltek rá. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akivel megélhette a „mitológiai szerelmet”. Megmaradt Szobotkának című regényében örökítette meg férje alakját. Alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának.1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöki tisztét is ellátta. Debrecenben, amely számára a „holtig haza” maradt, könyvesboltot neveztek el róla. 2007. november 19-én kerepesi otthonában érte a halál, könyvvel a kezében. |
A Magyar Nemzet 2014. június 11-i előfizetői számaiban található Hajdú-Bihar megye magazinból még többet megtudhat a megyéről! A magazin itt megrendelhető.
