Érd az utóbbi évek egyik legeredményesebben pályázó városa volt. Ez meg is látszik, hiszen olyan fejlesztéseket tudtak végrehajtani, amelyek többek között az oktatásra, a kultúrára és a közlekedésre is hatással vannak. T. Mészáros András polgármester foglalta össze a legfontosabb eredményeket.
Hagyományosan az utcabál nyitja az Érdi Napokat, amely két hétig tart
– Érd az utóbbi hat évben rendkívül eredményesen pályázott európai uniós forrásokra. Hogyan haladnak azok a beruházások, amelyekre e forrásokat fordították?
– Valóban, az elmúlt éveket tekintve Érd az ország egyik legeredményesebben pályázó városa volt. Közel 40 milliárd forint uniós pályázati pénzt nyertünk, s ebből a város számára kiemelkedően fontos fejlesztéseket tudtunk végrehajtani. Ezek – ahogy azt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megállapította az adósságkonszolidációról folytatott tárgyalásainkon – nem presztízsberuházások voltak, hanem az itt élők életkörülményeit jelentősen javító fejlesztések. Kiemelném ezek közül a járóbeteg-szakellátó intézményünk átépítését, a Gárdonyi Géza Általános Iskola felújítását és gimnáziummá bővítését, a Magyar Földrajzi Múzeum felújítását, a Városi Galéria megépítését, a város új főterét, az óvodáink jelentős részének felújítását és bővítését, valamint a csapadékvízelvezető-rendszer felújítását.
Mind közül a legnagyobb programunk pedig a csatornahálózat teljes rekonstrukciója volt. Ezt a közel 32 milliárdos beruházást, amely Érd mellett Tárnokot és Diósdot is érintette, ezekben a hetekben fejezzük be. Egy 250 km hosszú csatornarendszert építettünk ki, amely teljes egészében csatornázottá tette a várost. Ennek eredményeképpen – és ez legalább olyan fontos, mint a csatornázás – 40 km új utat tudtunk építeni, többet, mint elődeink az elmúlt évtizedekben bármikor. Ez a 40 km az Érd–Budapest–Érd távolságnak felel meg. Pontosan ismerjük, milyen gondok érintik Érdet, így tudjuk, hogy ezzel együtt sok utat újjá kell még építenünk, s erre el is készült a közgyűlésünk által jóváhagyott útkoncepció.
– Milyen a kulturális élet Érden?
– Egy megyei jogú városban figyelmet kell fordítani a kultúrára, azokra a lehetőségekre, amelyek megfelelő szórakozást kínálhatnak az itt élőknek. A fővárosi színházakkal természetesen nem tudunk, nem is szeretnénk versenyezni, viszont más jellegű programokat igyekszünk támogatni. Mindenekelőtt a Magyar Földrajzi Múzeumot és a Városi Galériát említem. Az előbbi egy nemzetközi hírű, Európában egyedülálló múzeum, amely állandó és időszaki kiállításokat egyaránt rendez. A galéria pedig városunk egyik legújabb büszkesége, amely képzőművészeti tárlataival már most nevet szerzett magának az országban. A Szepes Gyula Művelődési Központ koncerteknek, előadásoknak ad otthont. Vannak állandó városi rendezvényeink is, mint például a nyár végi utcabál és az Érdi Napok rendezvénysorozat, vagy az őszi szőlővirág ünnep. A napokban pedig megkezdte adását az új rádiónk, az ÉRD FM 101.3, amely Érdet és a térség településeit érintő információkat és híreket közöl, természetesen sok zenével, izgalmas magazin jellegű műsorokkal.
– Mesélne az érdi sportéletről?
– Érdnek ezen a téren két oka is lehet a büszkeségre. Egyrészt Aradszki András országgyűlési képviselőnk hathatós közbenjárásának is köszönhetően nemrég megnyitottuk a városi sportcsarnokot, amely így méltó otthona lehet női kézilabdacsapatunknak. Annak a csapatnak, amely a hazai kézilabdázás történetében példátlan sikert tudhat magáénak. Néhány éve ugyanis lányaink még az NB II-ben kézilabdáztak, ebben az évben viszont – miután tavaly bronzérmet szereztek a bajnokságon – már nemzetközi kupákon (a BL-ben és a KEK-ben) is szerepeltek. Idén jó esélyünk van arra, hogy ismét megszerezzük a harmadik helyet. A csapat körül jelentős szurkolói bázis alakult, a város magáénak érzi a sikert, ami jelentős közösségformáló tényező. Érd ugyanis sikerre ítélt város. Szépen fejlődik, és ez a fejlődés remélhetőleg folytatódik.
2014. február
