A Nyíregyházi Főiskola 2000. január 1-jén született meg a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara integrációjával. A főiskola által a fiataloknak kínált sokrétű lehetőségeket dr. Jánosi Zoltán rektor foglalta össze.
A Nyíregyházi Főiskola tizennégy intézetében folyik oktatás és kutatás
A jogelődöket 1961-ben, illetve 1962-ben alapították, de a nyíregyházi felsőfokú oktatás az 1847-es tanítóképzéstől eredeztethető. Az integrációval létrejött Nyíregyházi Főiskola 14 éves története során a két jogelőd tradícióinak és fejlesztési koncepciójának eredményeként infrastruktúráját, hallgatói létszámát, oktatatói minősítettségét, továbbá újonnan akkreditáltatott szakjainak számát és kutatási eredményeit tekintve a magyar felsőoktatás főiskolai ágának egyik meghatározó intézményévé vált. A jogelődök megalapítása óta eltelt fél évszázad alatt közel ötvenezer hallgató tett záróvizsgát, s közülük csaknem harmincezren pedagógus szakon végeztek. Humánerőforrás-politikája révén a Nyíregyházi Főiskola az oktatói minősítettséget e 14 év alatt több minta kétszeresére növelte. A Magyar Akkreditációs Bizottság a 2011 tavaszán elvégzett akkreditációs értékelés eredményeként aNyíregyházi Főiskolát 2016. december 31-ig akkreditálta.
Az integrációt követő beruházásokkal, 17,7 milliárd forintból, fele részben állami, fele részben PPP-s forrásból, több mint hetvenezer m2 oktatási és kollégiumi épületegyüttes megépítése, felújítása révén nyolc év alatt jött létre a főiskola architektúrájában, infrastruktúrájában és funkciójában is korszerű campusa. A beruházás 2009-ben középület kategóriában elnyerte a FIABCI nemzetközi ingatlanfejlesztési innovációs szervezet Prix d’Excellencedíját. 2009 nyarán a főiskola megvásárolta a területén elhelyezkedő gázmotorokat, idén nyárra pedig elkészül az intézmény napkollektor-rendszere, amely tovább modernizálja energetikai működését.
2000 és 2013 között öt karon alakult ki a bolognai rendszerű képzési szerkezet struktúrája: 35 alapszak 60 szakiránnyal, 18 mesterszak, továbbá a munkaerő-piaci igényekhez igazodó 23 felsőfokú szakképzés. A kari működést 2013 szeptemberétől a Szenátus intézeti szerkezetté alakította át, s a felsőoktatási állami koncepciókkal összhangban racionalizálta képzési palettáját is. Jelenleg 14 intézetben folyik oktatás és kutatás: bölcsészettudományi, művészeti, agrár, műszaki, informatika, gazdaság- és társadalomtudományi, természettudományi, pedagógiai és sporttudományi területeken. Kiemelkedően jelentős a főiskola tanárképzése, a Pedagógusképző Kar a Heti Világgazdaság 2013-as országos listáján az első helyet foglalta el. Az országban egyedül itt működik polgári pilótaképzés, itt alapították meg a nemzetközi kapcsolatok és a gyorsírás-gépírás – ma ügyviteli – szakokat. A főiskolának közel ötezer hallgatója és a gyakorlóiskoláinak munkatársaival együtt több mint hatszáz dolgozója van. A több mint 1700 első helyes jelentkezővel a 2014/2015-ös tanévben is jelentős hallgatói közösség kezdheti meg mind a nappali, mind a levelező és az esti képzési formában tanulmányait 19 alapszakon, 15 tanári, 3 diszciplináris mesterszakon, 8 felsőoktatási szakképzésen és 29 osztatlan tanári szakpáron.
2014. június
