A biomassza

A biomassza – energetikai szempontból – az élő szervezetekből származó, folyamatosan újratermelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti.

Máig legelterjedtebb ezek közül a fa, de ide tartoznak a mezőgazdasági termelésből visszamaradt növényi hulladékok, állati termékek, az ipari és kommunális éghető hulladékok, valamint azok a növények is, amelyek magvaiból üzemanyagot lehet gyártani, illetve a direkt erre a célra kifejlesztett energianövények, mint például az energianád és az energianyár.

Megkülönböztethetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszát. Az elsődleges csoportba a fotoszintézist fenntartó napsugárzásnak köszönhetően folyamatosan megújuló növényi vegetáció tartozik: az erdők, mezők, rétek flórája mellett a termesztett szántóföldi és kerti növények, sőt, a vízinövények is. A másodlagos biomassza az állatvilágot, a vad- és haszonállatokat, valamint tenyésztésük különféle termékeit, melléktermékeit és hulladékait jelöli. Végül, a harmadlagos biomassza a különféle növényi és állati eredetű anyagokat hasznosító iparágak termékei és hulladékai – az étolaj-üzemekben keletkező napraforgóhéjtól a fűrészporig és más faipari melléktermékekig.

Biomasszaként hasznosítható melléktermékek, hulladékok:

  • a növénytermesztés területén: gabonaszalma, kukoricacsutka
  • az állattenyésztés területén: hígtrágya, almos trágya
  • a kertészet területén: gyümölcsfa nyesedék, szőlő nyesedék
  • az élelmiszeripar területén: feldolgozási melléktermékek
  • az erdészet területéről: vágástéri hulladék
  • az elsődleges faiparból: fűrészpor, gyaluforgács. 

Energetikai célra termelt biomassza-alapanyagok:

  • fás-szárú és lágy-szárú energetikai ültetvények (energiafű, energianád, energianyár)
  • biodízel alapanyagok (repce, napraforgó)
  • bioetanol alapanyagok (gabonafélék, kukorica, cukorrépa, burgonya

A biomassza energetikai felhasználásának egyik legnagyobb előnye, hogy a légköri üvegház-gázok koncentrációjának növelése nélkül termelhetünk velük energiát. A technológia ugyanis „CO2-semleges”, vagyis biomassza elégetésekor csak annyi szén-dioxid keletkezik, amennyit az adott növény a fotoszintézis során korábban a légkörből megkötött. az égetéskor kibocsátott szén-dioxid mennyiséget a növény, következő növekedési ciklusa alatt megköti.

Ezáltal a biomassza alapú energiatermelés egy lehetséges megoldást kínál az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátás mérséklésére. Megoldást kínál továbbá a mezőgazdaság túltermeléséből származó károk enyhítésére is. Például, Magyarországon kb. évi félmillió tonna felesleges tűzifa keletkezik, amelyet az erdőgazdálkodások többsége nullszaldósan vagy veszteséggel exportálnak, továbbá több millió tonna szalma, kukoricaszár és gabonatermesztési melléktermék keletkezik, amelyek gazdaságos hasznosítására jelenleg kevés lehetőség kínálkozik. Azon túl, hogy megoldást kínál ezekre a problémákra, a biomassza alapú energiatermelésének még számos olyan előnye van, ami miatt a megújuló energiaforrások felhasználásának egyik legnagyobb potenciáljává vált világszerte.

A biomassza, mint energiahordozó jellemzői:

Megújulása a fotoszintézisnek köszönhető.

Az energia tárolása azáltal valósul meg, hogy a fotoszintézis során a növényekben létrejövő szerves anyagokban kémiai energia formájában raktározódik el a napfény energiája.

Energetikai hasznosítását úgy lehet megvalósítani, hogy nem növeljük a légköri szén-dioxid mennyiségét.

Nagyban elősegíti az ásványkincsekkel való takarékoskodást.

Jelentősen kisebb a károsanyag-kibocsátás mértéke (CO2, CO, SO2, CxHx) a fosszilis energiahordozókhoz képest.

Kedvező hatással van a vidékfejlesztésre, a munkahelyteremtésre.

(Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html)

 

A biomassza felhasználásának előnyei:

Csökken a hazai energiagazdaság importfüggősége (a felhasznált energia kb. 70%-át jelenleg külső forrásból szerezzük be).
Folyamatos energiatermelést biztosít.
Csökken a környezetszennyezés mértéke (kevesebb CO2-kibocsátás, az üvegházhatás csökkentése a kiotói Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt csökkentés teljesítésével összhangban).
A vidéki lakosság bekapcsolódhat az energia- és nyersanyaggazdálkodás folyamatába. Ennek eredményeként javul a jövedelemszerző képessége, valamint nagyobb rálátást szerez a környezet és a gazdálkodás összefüggéseire, ezáltal tudatosabb szemléletmód alakul ki.
Javul a környezet állapota.
Bárhol rendelkezésre állhat, nincs lelőhelyhez kötve.
Felhasználja a mezőgazdasági hulladékokat.
Egy adott helyen nem igényel nagy beruházást a felhasználása.

Forrás: www.pannonpower.hu

2014. október